igaz történetek szülésről, születésről

954. nap: Álmodni szoktam róla, hogy újra szülöm őt…

954. nap: Álmodni szoktam róla, hogy újra szülöm őt…

A harmadik szülésnél már rutinosnak számítottunk, és ennek megfelelően nem vártunk csodákat a kórháztól. Pláne, hogy közben kényszerből kórházat váltottam – és itt már szülőszék sem volt…

Igyekeztünk minél tovább otthon maradni. Erről a vajúdásról szép emlékként maradt meg bennem, ahogy sétálgatunk a folyosón, közben hajnalodik, és odakint a kórház kertjében a rigók koncerteznek, együtt örültünk a tavasznak, az új Élet születésének.

A szülés fájdalmaitól nem féltem – csak az utána következő tortúráktól. Ezért nagyon bíztam benne, hogy kaphatok EDÁ-t. Ma már örülök, hogy nem kaptam – bár akkor szörnyű csalódott voltam, és bosszankodtam, miért nincs reggel nyolc óra előtt aneszteziológus egy ilyen klinikán? Biztattak, hogy úgyis mindjárt megszülök, minek nekem érzéstelenítés.

Persze, meg is szültem, katonásan, csöndben, gyorsan a kisfiamat. Annyira szerettem volna magamhoz ölelni, magamnál tartani – de jött a szokásos lepénycirkusz, meg a vérzés, így hát perceken belül elvitték őt, engem meg elaltattak a következő „felvonáshoz”, mert már azt sem tudtam elviselni, ahogy hozzám ért az orvos.

6

Évekbe telt, mire rájöttem, mi is történt akkor velünk. Hogy az imprinting maradt ki mindenestül kettőnk életéből – a mai napig szenvedjük ezt, pedig nagyon boldog voltam, hogy újra szülhettem, boldogan babáztam, szoptattam is sokáig, és mégis valami hiány bennem, bennünk maradt, látom ezt most, hogy már kamaszkorban van a nagyfiam. Álmodni szoktam róla, hogy újra szülöm őt…

Hogy milyen volt ez a szülés? Nem mondható háborítatlannak, volt méhszájtágítás, oxitocininfúzió – elképesztő, hogy a kórházi gépezet mindenképp beindul, akkor is, ha valaki csak egyetlen órácskára foglalja a szülőszobát, szülőágyat – már azt is túl hosszú vajúdásnak tartják. Ki és milyen alapon gondolja, hogy én gyorsabban akarok szülni, mint ahogy szülök?

Ez a harmadik szülés érlelte meg bennem az elhatározást – amit tulajdonképpen már dédelgettem magamban előbb is: ha még egyszer megadja az Ég, hogy gyereket várhatok, soha többé nem szülök kórházban!!!

És megadta… Kétszer is!

M. É.

Első szülésem > > >
Második szülésem > > >

 

Véletlenül kiválasztott mesék.