igaz történetek szülésről, születésről

1172. nap: Így kezdődött…

Otthon voltam, az Alföldi utcában. Kezdtek jönni a görcsök. Mondtam a férjemnek, hogy „Szemikém, most már induljunk!” Erre ő gyorsan összeszedte magát, és indultunk a szüléshez, be a klinikára.

Nagy hó volt. Mentünk az utcán, gyalog, és találkoztunk az Apu valamelyik kollégájával… Elkezdtek beszélgetni.

Nemsokára én már azt gondoltam, hogy az utcán fogok megszülni, mert csak nem hagyták abba a beszélgetést, de aztán mondtam, hogy „Na, most már gyerünk!” És akkor mentünk.

És bent, normális úton, fél óra alatt megszületett az Ágika, 3 kiló 20 dekával. Nem kellett se vágni, se semmit. Ugyanilyen fekete szeme volt, mint most, imádnivaló, kis pihés, szép sötétbarna haja.

Anyu

Véletlenül kiválasztott mesék.