Day 373. It is difficult to start…(Emma’s arrival)
It is difficult to start writing about it, as I still feel there are no words to describe such a thing as birth. Emotions, feelings,...
Tovább373. nap: Nehéz belekezdeni… (Emma érkezése)
Nehéz belekezdeni a szülésélmény leírásába, mivel még most is úgy érzem, erre nincsenek szavak. Érzések, érzelmek, illatok,szagok, benyomások, emlékek, azok vannak!
Tovább372. nap: Együtt lenni (Almi születése)
Tudom, hogy Almi születése életünk nagy próbatétele volt, mégis olyan természetes egyszerűséggel történtek velünk a dolgok azon a napon, mint ahogy néhanapján az a kérdés eszébe szokott jutni az embernek, hogy ki is ő, és mit is keres ezen a világon.
TovábbDay 372. To be together (Almi’s birth)
I know that Almi’s birth was a great trial in our life, still things were happening simply and naturally on that day, just like sometimes...
TovábbDay 371. Linda gives birth, Almi is born
It is the afternoon of a muggy July day. I have a huge belly and I am arranging my things: getting ready library books and borrowed things...
Tovább371. nap: Linda szülése, Almi születése
Fülledt, júliusi nap délutánja. Hatalmas pocakkal rendezgetem dolgaimat: könyvtári könyvek visszavitele, kölcsönkért baráti cókmókok visszaszolgáltatása, táppénzes papírok, miegyéb. Késő este érkezünk haza szerelmes fészkünkbe.
Tovább370. nap: Ugye, mennyire…? (Emma)
Hűű, hát kb. a lehetetlent kéred, hogy mindent leírjak, mert annyira sok minden van, hogy nagyon nehéz legfőképpen szavakba önteni... De kezdjük az elejéről. Abbahagytuk a skype-olást, és nagyon jó kedvem kerekedett, napok óta a legjobb. Írtam is Dalmának, hogy mennyire zizzent vagyok, meg annyira szeretnék már szülni, hogy csak na, és milyen nehéz a várakozás. Titkon bíztam benne, hogy a telihold megteszi a hatását... Mégiscsak boszorkányok vagyunk vagy mi.
TovábbDay 370. She is so… (Emma)
She is so…, isn’t she? I made her! (With a little help of course.) (Do you mean me? – Comments in italics are from Tamás.) Wow,...
Tovább









