igaz történetek szülésről, születésről

555. nap: Gipszelt karral (a teljesség felé…)

555. nap: Gipszelt karral (a teljesség felé…)

Első gyermekünket otthon szültük Ágival és Adriával. Még előtte megállapodtunk abban, hogy majd lesietek a tízedikről, hogy segítsem felvinni a kellékekkel teli bőröndöt. Január volt, mínuszok.

Az élet persze néha másképp írja a forgatókönyvet. Feleségem a vajúdás adott pontján azt kérte, ne hagyjam magára. Nem hagytam. Ágiék hozták fel a bőröndöt.

Ági vezette az autót törött, begipszelt karjával. Nem mondta, hogy sérült vagyok, hogy táppénzen vagyok, hogy pihennem kell. Jött törött, gipszelt karral.

Én bocsánatért…, hogy mégsem menten – „No, ne viccelj már!”, szóval hamar le lettem lőve, én itt most ne gondolkodjam, csak figyeljek, és tegyem, amit tenni kell.

Megtörtént, és minden rendben volt, béke és mindaz, amiért az otthont választottuk.

B. J.

Dávid  >>
Lázár >>
Lázár születése az Apuka szemszögéből >>

Véletlenül kiválasztott mesék.