1294. nap: Égből pottyant Domonkos
Elindultunk, nem sürgetett.
Végig mentünk, nem csörtetett.
Jött az erő, az ősi erő,
Éreztem, hogy mindent elsöprő.
Kértem, hívtam, hogy vigyen el,
Hol mi vagyunk csak, más senki sem.
Két angyal mellettünk állt,
Soha nem lépték át a határt,
A hármas összeolvadást:
Apát, anyát és kisfiát.
Lassan, két test és egy gondolat
Bújt, csusszant át a kapu alatt.
Küzdött a fiam, de nem harcolt,
Megszületett, de mindig is itt volt.
P. E.
Véletlenül kiválasztott mesék.
- 1680. nap: Otthon szülni, csak mi hárman (Réka)
- 499. nap: Születik a családom
- 1316. nap: A gyógyító erő (Annabori születése)
- 396. nap: Már világosodik (Villő születése)
- 1665. nap: Meg szeretném élni, nem túlélni (Levi születése)
