igaz történetek szülésről, születésről

1105. nap: A kistestvér! (Tomika születése – …Aidan pedig a labdákkal játszott)

Aidan március végén lesz kétéves. Születésnapjára szülei egy kistestvért terveztek. Decemberben már tudták, hogy kisfiú lesz a baba, s ahogy a Mama hasikája nőtt, Aidan is megértette, hogy ott bent lakik Öcsike.

Aidan a vizsgálatokra is elkísérte a Mamát, a midwife mutatta neki Öcsike szíve dobogását, napokig a szívről beszélt.

A nyolcadik hónapban volt a Mama, amikor a nagymama meglátogatta őket. Aidannel játszott egész nap, hogy a Mama előkészülhessen. Reggelenként mesélték egymásnak Micimackót, Aidan hozzászokott, hogy a nagymama öltözteti, fürdeti, mesél neki. Úgy ment haza a „Nana”, hogy bármikor szól a telefon, ő megy ki a reptérre, és az első géppel jön vissza Londonba, hogy a szülésnél Aidannel legyen.

Egy hét sem telt el, február vége volt, reggel négy órakor a Mama felébresztette Papát, mert fájdalmakat érzett. A Papa azt felelte, feküdjön le, és pihenje ki magát, majd átfordult a másik oldalára. „Még hogy pihenjek? Mindjárt ordítani fogok, hogy a gyerek is és a szomszédok is felébrednek.” Telefonáltak a közeli kórházba, hogy „rendellenes” fájások jönnek. Ott azt tanácsolták, azonnal menjenek be, mert koraszülésnél nem kockáztathatják az otthonszüléssel járó problémákat.

Így hát Anyuka, Apuka, Aidan bementek a kórházba reggel hat órakor. Ekkor már pontosan lehetett tudni, hogy milyenfajta rosszullét jött a Mamára. Mivel a kórház tele volt szülő nőkkel – mindenki kistestvért akart a gyerekeinek –, Mamát, Papát és Aidant beküldték a reprezentatív szülőszobába, ahol labdákon, heverőn, matracon, kádban lehetett volna vajúdni, Anyuka azonban ragaszkodott a régi jól bevált módszeréhez, feltérdelt a kanapéra, Apuka fogta a derekát, Aidan pedig a labdákkal játszott. Magukra maradtak. Anyuka felállt, leült, de legfőképpen hajolgatott előre, ahogy a Kistesó kívánta. Nyolc tizenötkor bejött egy midwife, és ajánlotta, hogy most már lehetne szülni.

Anyuka igyekezett megtenni, amit kértek, néhányszor még felkiáltott, aztán Aidan csak annyit hallott, hogy valaki azt mondja: „oá, oá, oá” a Mama lába között. Na, végre, gondolta, kijött a Mama hasikájából az Öcsike, akit már nagyon várt. A bába fogta a gyereket, törölközőbe tette, és átadta a Mamának, aki végre rámosolygott Aidanra: „Itt az Öcsike, megérkezett”.2.2

Aidan nem pontosan erre gondolt, de tudomásul vette, hogy Öcsike az, akinek a Mama mondja. Öcsike pedig jóízűen elkezdett szopizni vagy fél órán keresztül. Három kilós koraszülött, az nem rossz eredmény. Orvosi beavatkozás nem volt, gátmetszés, szakadás semmi, így Anyuka azt kérte, hadd mehessen haza a kisfiaival.

Az orvos, aki utólag bejött, egyelőre nem engedte őket haza, így Apuka Aidannel egyik ismerősükhöz ment, akinek hároméves kislánya van, Aidan igazi szerelme. Ezek után telefonált csak a nagymamának. Nagymama rögtön a Skyeurope járatát hívta, és mire Aidan este elaludt, már Londonba ért, Apuka pedig mehetett Anyukáért és Tomikáért a kórházba. Az orvos megpróbált tiltakozni, de a szülésznő meggyőzte, hogy Anyuka tudja a legjobban, mi kell a gyerekeinek. Az éjszakát már mind otthon töltötték, Anyuka, Apuka, Tomika az egyik szobában, Aidan és nagymama pedig a másikban. Reggel az ágyban Aidan elmesélte, hogyan érkezett meg Öcsike: kibújt a Mama hasából, most ott sírdogál, és a Mama tejecskével eteti.

Aidannak új ágyat hozott a postás bácsi három csomagban. Apukával együtt szétszedték a csomagokat, és együtt állították össze az ágyat. Arról még nem volt szó, hogy Aidan rácsos ágya az Öcsikéé lesz. Nagymama továbbra is hosszú meséket mondott, Micimackóról és Malackáról, meg Zsebibabáról, amelyben könnyen azonosítani lehetett a duci Aidant Micimackóval, Zsebibabát pedig Öcsikével.

Azóta a Mama napközben gyakran leül a földre Öcsikével a kezében, és Aidannal építenek várakat. Apuka is beszáll a játékba, sőt Apuka rendszeresen lovagoltatja Aidant a hátán. Nagymama pedig elviszi sétálni, uszodába, kirándulnak, fociznak a közeli parkban.

Aidan néha megkéri Anyukát, tegye Öcsikét az ölébe. Szépen elhelyezkedik az ágyon, Öcsikét átkarolja, a Mama csak a baba fejét fogja, mert még gyenge a nyakacskája. Aztán beszélnek arról, milyen jó lesz, amikor együtt tudnak játszani, parkba menni, labdázni.

Aidannek immár van Mamája, Papája, Öcsikéje, Nanája és Gigije – a szerelme.

D. I.

apukám születése > > >
saját születésem > > >
Csilla testvérem születése > > >
férjem születése > > >
Laci fiam születése > > >
Julika lányom születése > > >
Aidan unokám születése > > >
Aiden születése anyaszemmel > > >
Tomi születése anyaszemmel > > >

Véletlenül kiválasztott mesék.