igaz történetek szülésről, születésről

1720. nap: Képrázatok 1. (Éva és Laki)

1720. nap: Képrázatok 1. (Éva és Laki)

Éva szinte folyamatosan vajúdott egész nap. Kontrakciók, ringó, imbolygó mozgás, hangok. Aztán alvás vagy pihenés. Kérdeztem, mit szólnának a fotózáshoz, és örültek neki.

Kint közben Laki mutatott fotókat, amik hatalmas objektumok megvilágításáról készültek. Azonnal az jutott eszembe: „Maya”, káprázat (előbb képrázatot írtam, csak javítottam), nem valós világ. 12-18 ezer Wattos lámpák, meg ilyenek.

A szülés maga nagyon hevesen és gyorsan ment. A kisfiú gyönyörűen bújt ki! És csoda szép volt!

Laki egészen meghatott. Be volt zsongva, sírt, azt se tudta, mit tegyen! És örült, hogy fiú, hogy göndör a haja, hogy raszta a gyerek. Meg is kérdeztem, mi az a raszta? Valami vallásféle, amiben az embereknek göndör a hajuk… Micsoda elvárás ez is egy gyerek felé: legyen göndör a haja!

És azt gondoltam, egy pillanatra, hogy ha nekem gyerekem lenne, én azt szeretném, hogy olyan legyen, amilyen. Aztán elbizonytalanodtam, hogy hátha, azért mégis, csak szeretném, hogy olyan legyen, mint én akarom (például egészséges, fiú stb.). Szóval, én is ilyen „elvárós” vagyok!

Laki tűzijátékot tartogatott a születésre. Én azt mondtam délelőtt, hogy – szerintem – öt és kilenc között születik a gyerek. Ennek örült, mert akkor mehet a tűzijáték, a káprázat. 9.33-kor született. Szép volt a tűzijáték, és odasereglett – Feri hívó szavára – a kommuna valamennyi tagja. Laki előző felesége is. Előkerültek az üvegek, erre inni kell!

Ennyire élesben régen éreztem már, hogy „tanításban” van részem! Hogy nekem szóló tanmesében élek. Hogy – tán – mindez azért (is) van, hogy én megértsek már végre valamit, és változtassak.

A buliba úgy mentem, hogy tele volt a lelkem szabadsággal. És hatalmasat táncoltam Ritával. Lágyan, gyöngéden, összebújva, csöndesen. És élveztem, hogy egy nő mennyire más, mint én, vagy Filip, vagy egy másik pasi!

Érdekes, én mindig rengeteg nő között éltem, dolgoztam, voltam. Nagyon szeretem a nőket! Hogy van az, hogy a nőiességük egy részét elutasítom? Miért is? És mi is az?

K. T. (man-doula)

(Részlet az Inda című könyvből. A képet készítette: Koós Tamás.)

 

 

 

Véletlenül kiválasztott mesék.