889. nap: Harmadszorra, mégis először (Fanni)
A tolófájásoknál úgy éreztem, ki kell jönnöm a kádból. Kerestem a helyemet. Megijedtem. Ez most komoly: szülni fogok harmadszorra, mégis először. És tényleg nagyon fáj! Rájöttem, mennyire féltem attól, hogy szétrepedek, és össze kell varrni.(A sok rémtörténet!) Fel-alá járkáltam. Ági megnyugtatott.
Tovább
888. nap: Trónon a harmadik… (Fanni érkezése)
Az igazi nehézséget azonban a Timiért aggódók tábora jelentette, akik vérmérsékletüktől függően különböző módon hozták tudtunkra, hogy két császár után otthonszülési kísérletet tenni a mama és baba elleni bűnténnyel ér fel. Amit Timinek és a pocakjában Fanninak ki kellett állnia ez alatt a kilenc hónap alatt, azt nem kívánom senkinek.
Tovább
844. nap: Hatalmas biztonságban (Juli születése)
Sose gondoltam, hogy lesz egy negyedik számú szüléstörténetem is. Mindig háromban gondolkodtam. Még nem tudott bennem megszületni a döntés a négyes szám mellett, amikor Juli baba (az apjával a leghatalmasabb egyetértésben) úgy döntött, hogy ő bizony jön. Közénk. Bár nagyon boldog voltam a legelső pillanattól, a várandósság mégis hozott jó néhány izgalmat magával.
Tovább
843. nap: Emberhez méltóan (Sári születése)
A legnagyobb élmény az úgynevezett Várótermi beszélgetés volt. Ez egy kétnapos, intenzív feldolgozócsoport, bába és pszichológus által moderált, de kötetlen beszélgetéssel. Célja, hogy minden olyan lelki történés, gát, ami a szülés akadályát képezheti, még időben felszínre kerüljön. Számomra itt kezdődik a különbség a kórházi és az otthonszülés között.
Tovább
755. nap: Hurrikán, ami teljesen magával ragad (Aliz születése)
Bementem a nappaliba, és letérdeltem a matracra. Odanyúltam magamnak, és megéreztem a fejecskédet. Olyan hihetetlen volt. Nyomnom kellett, de nem bírtam, annyira fájt. Nagyon kiabáltam, Apa kért, sétáljunk a másik szobába. Átértünk, kértem egy plédet a földre, hogy rátérdeljek. Csak ez az egy pozíció volt elviselhető. Apát megkértem, tartson meg a hónom alatt. Nyomtam, és éreztem, ahogy haladsz lefelé. Nagyon jó volt így.
Tovább
708. nap: Minden rezdülésemet figyelték (Patrik)
Köszönöm, hogy visszakaptam az önbizalmamat, örökre hálás leszek azért, amit értünk tettél. Köszönöm azt is, amikor írtam Neked, hogy Norbi dadog, és azt válaszoltad, tegyem be a hintába sokat, azóta nem dadog. Bárcsak Norbit is Veled szültem volna! Nagyon szeretünk, és reméljük, minden jóra fordul.
Tovább
696. nap: A legpuhább, legfinomabb, legnyugtatóbb (Borcsi születése)
Teljesen illegális volt a dolog. De engem nem érdekelt, semmilyen buta törvény nem veheti el tőlem ezt az élményt, ezt a csodát. Úgyhogy vállaltam, mindenki előtt titkolózva, csak a férjem és két fiam tudott a tervemről.
Tovább
695. nap: Mi, ketten (Dani születése)
Mi ketten, kevés orvosi beavatkozással (burokrepesztés és kis oxitocin a kitolásnál) megcsináltuk! Hősnek éreztem magam, ott rögtön. Egy angyali segítőm is volt a doulám mellett, akikre azóta is nagy szeretettel gondolok.
Tovább