igaz történetek szülésről, születésről

702. nap: Gyors a menet ‒ mégis nyugodt a gyerek! (Oszkár)

702. nap: Gyors a menet ‒ mégis nyugodt a gyerek! (Oszkár)

Húsvétkor, szombaton kérdik az ismerősök: „Hogy s mint?” „Csak kijönne már ez a gyerek, hogy megkönnyebbüljek!” Este semmit sem éreztem. Hajnal kettőkor kezdődött a műsor.

Tűrtem szelíden, ágyban fekve. Gondolván, hogy nem fogom éjszaka zavarni a személyzetet odabenn a szülészeten. De egy idő után nem voltam biztos ebben. Amint lábra álltam, gyorsulni kezdett. Küzdöttem a tudattal, hogy mi van, ha most inkább aludnának az ügyeleten. Vajon hogyan fognak fogadni? Mégis menni kellett!

Négy óra körül mosolyogva fogadott a szülésznő. (Ez kellemes meglepetés volt! Állítólag ismert, csak én nem tudtam, ki ő.) Mikor megtudtam, ki az ügyeletes orvos ‒ jaj csak ezt nem akartam. Nagyon fájtam, mire a doki nagy nehezen odajött. Kérésemre, hogy segítsen, amikor nyomni kell: „Már csak ki tudja nyomni hatodikra!” ‒ volt a válasz.

Elment ‒ nem értettem, mért. Már nem sok mindenre tudtam figyelni égnek álló lábakkal kikötve. Mire hallom, hogy siettetik. „Jöjjön, doktor!” Kibújik a 4250 grammos baba 4 óra 45-kor. Mondom, hogy nem gondoltam ennyire gyors menetre. „Magam is csak reggel hét körülire számoltam.” ‒ mondja a doki.

Apa szerint egy kis köszönet hozta meg az orvos hangulatváltozását. Szegény, talán már harmadik napja ügyelt egy kis plusz pénzért, vagy hogy behódolja magát a nagyok közé ‒ lévén fiatal doktor.

Gerti néni kérdi: „Hogy ment?” Mondom, hogy gyors menet volt! „Imádkoztam ám érte, hogy gyorsan meglegyen!” ‒ mondja a drága nénike. Na, de hogy ekkora gyerek, ilyen gyorsan! Már nem bántam, amikor kint volt.

Így hát lett egy húsvétvasárnapi legénykénk. Kár, hogy a húsvét nem mindig ugyanarra a napra esik ‒ véli a kisöreg! Szeretünk Téged, kis vörös hajúkánk!

W. E.
Elza Mara >>>
Vid Viktor >>>
Mariann >>>
Vídár  >>>
Endre >>>
Rudolf >>>
Harald >>>
Gilbert >>>
Margaret >>>
Henrik > > >

Véletlenül kiválasztott mesék.