igaz történetek szülésről, születésről

415. nap: A trauma

415. nap: A trauma

Szüléseim története
1. A trauma

2003. október

Délután hat óra körül: „Azt hiszem, folyik a magzatvíz…” „Hallod, csiklandoz valami, igen, igen.” „Akkor? Menjünk?” „Menjünk.”

Budai Honvéd Kórház, kedves ügyeletes orvos, vizsgálat, CTG, szülőszoba, apa haza, neonfény, hideg szürkület, kényelmetlen szülőágy, dermesztő rémület, magány. Két óra alvás, aztán két szülés mellettem, másnap reggel apa itt, oxitocin, újabb szülésznő, fájások, labda, orvos, koktél, nyomni kell, szülőágy, félig ülve, gátmetszés, 16.55 Szonja!

Szépséges, csodálatos, gyönyörű, meleg, csúszós és hangos, és már el is viszik… Miért? Kérem, kérem, kérem… Nem adják, csak később, szoptatás nem sikerül, újszülöttosztály, furcsa nővérek, négy nap sírás felváltva, hol ő, hol én, végre itthon, hat hónap depresszió, tápszer. Nagyon fáj, nagyon fáj… Minden nagyon fáj…

Miért érzem úgy, hogy megerőszakoltak?

Sz. Zs.

Véletlenül kiválasztott mesék.