igaz történetek szülésről, születésről

1051. nap: Mért nem maradt velünk?

1051. nap: Mért nem maradt velünk?

Újra babát szerettem volna. Sok gyereket akarok, imádom őket. A második hónapban történt valami. Valami változás. Mintha lenne bent valaki, egy fiúcska. Hát sikerült! Hogy mondjam majd el, ki kell találnom valami szépet…

Számolgatom, mikorra fog megszületni, mikorra várható, hogy először érzem majd a mozdulatait. Izgatott leszek, vajon mi vár ránk? Hogy fogom bírni? Bírni fogom? Különleges érzés tölt el, életet hordok magamban. Imádom ezt érezni.

Tesztelek, nagyon halványan pozitív. Csinálok még egyet, hogy biztos legyek, ez is halvány. Na, jó, halvány csík is csík, picike még, majd két nap múlva jobban látszik! Alig bírom kivárni.

De két nap múlva reggelre vérzek, egyre jobban. Elment, mért nem maradt velünk??! Nincs időm magammal foglalkozni, kint van már három gyerek, sok dolog van körülöttük, nem gyászolhatok.

Következő hónapban újra pozitív a teszt, már erősen, arra a babára koncentrálok. Szülés előtt döbbenek rá, hogy mennyire fáj nekem, hogy elvesztettem ezt a fiúcskát… Nem is beszéltem róla. Úgy sajnálom, hogy elmentél, édes Kisfiam!

V. K.

Vetélés > > >
Első szülésem > > >
Vetélés > > >
Második szülésem > > >
Harmadik szülésem > > >
Negyedik szülésem > > >
Ötödik szülésem > > >

 

 

Véletlenül kiválasztott mesék.