1417. nap: Kitágult-beszűkült tér (Jázmin születése)

Hát megszületett a mesénk… Ma kilenc éve! Hétfő volt, fél kilenc körül megszületett Jázmin.
Vasárnap elmentem az utolsó adag „örökölt” ruháért. Minden készen állt. Hazafelé menet (kölcsön kaptunk egy lakást két hétre az Üllői úton) éreztem, hogy hamarosan megérkezik Jázminka. Akkor kapta ezt a nevet, amikor még akkora volt, mint egy rizsszem. A jázmin rizsről neveztem el.
És másnap reggel elkezdődött.
Villanásokra emlékszem.
Diós kiflivel akartunk várni benneteket, de megsütni már nem sikerült, csak összegyúrni. A folyosón egy erős fájás a földre kényszerített. Ott feküdtem pár percig.
Aztán a kanapén… Laci kezét szorítom, nagyon erősen.
Átsuhan egy gondolat, vajon ki fogom-e bírni, nagyon fáj.
Telefonon beszélünk. Laci orvos barátja aggódik. Kérlek, hogy gyertek. Azt válaszolod, hogy rendben, de valószínűleg el fogtok menni, mert ez még nem az (hiszen fájás közben tudok beszélgetni veled).
Fél hét körül megérkeztek, a lift rossz, Laci retináját pár nappal azelőtt műtötték, nem emelhet. Fel kell cipelnetek a negyedik emeletre a bőröndöt.
Bejöttök. Én egy szivacson fekszem a nappaliban. Megvizsgálsz. Laci kérdezi, kértek-e valamint. – „Nem, szülünk!”
Egy szempillantás alatt minden megváltozik, én vagyok a középpontban. Minden rezdülésemre reagáltok. Én a szivacson, ti körben. Kitágult-beszűkült tér.
Hatalmas a hőség. Hideg borogatást kérek, Edina vagy Kinga hoz. Melegnek érzem. Ő azt mondja, hogy pedig hideg. Te rászólsz: „Nem, hozz hideget!”
Jázmin nyakán a köldökzsinór. Liftezik. Nem félek, bízom bennetek. Belekakil a magzatvízbe, nehezen mozdulok. Szívhangot hallgatsz. Most kint kell lennie. Utolsó nyomás, fájdalom, ketten tartotok, és hirtelen senki sem törődik velem… egy kis csomag a kezetek között.
Minden rendben, Jázmin cicit keres. Egyikőtök azt mondja, milyen szép a keze, mint egy virág.
Apa telefonál: „Megszületett Jázmika.” Jázmin hason fekve felemeli a fejét és Apa hangja irányába néz.
Csodálatos!
A méhlepény nem akar megszületni. Sokáig tart. Addig Jázmin Apa izzadt mellkasát nyalogatja. Tizenegy körül sikerül.
Kérlek, hogy menjetek… tiszta fehér ágynemű.
Elkezdődött valami új.
Életem legszebb napja! Köszönöm!!!
M. B.