618. nap: Mire hallgassak? (Nimród születése)
Tökéletesen egészséges kisbabánkat nem engedték természetes úton megszületni a 43. héten. Az orvos szerint is meg tudtam volna szülni a kis bikficet, de a bábákhoz hasonlóan ő sem merte vállalni, hogy nála szüljek, mert félt, hogy bajba kerülhet. Abban az időben csukták le dr. Geréb Ágit, a hatóság elérte a célját, mert mindenki retteget. Döntenem kellett. A kórházban császár várt.
Tovább
617. nap: Történés
Meg kell erősítenem magam, hogy kibírjam, ez veszi el az erőt attól, hogy igazán vele lehessek. Folyton a könnyeimmel küszködöm, s a minden pillanatban tapasztalható érzéketlenség, közömbösség elviselésével. Valahogy minden egyszerre omlik össze körülöttem, kint is, bent is.
Tovább
616. nap: Útkeresés
Messze vidéken élünk még ekkor, egy nagyon kicsi faluban az erdő közepén. Lázasan keressük azt a bábát, aki eljönne, aki segítene... Így találunk valahogy, magam se tudom, hogyan, mégis Rád, Ági. Beszélünk telefonon, találkozunk Pesten, a lakásodon. Tegezve, kedvesen fogadsz, éppen, mint egy édesanya, aki tudja, mire van szüksége a gyermekének.
Tovább
615. nap: Szülés-születés-női együttlét misztériuma (Nagymamamese)
Nem volt jajgatás, sírás, kínlódás, gyönyörű, szeretetteljes és biztonságban megélt vajúdás volt. Bár előtte kételkedtem egy kicsit, azóta megingathatatlanul híve lettem annak, amit Te képviselsz. A kórházban bármilyen kedvesek voltak (azok voltak), bármilyen nagyot is változott a mai szülőszoba azokhoz a rettenetes „ellető üzemekhez” képest, ahol én szültem meg a gyerekeimet, azért mégis idegen környezet volt, idegen emberekkel, idegen szándékokkal és veszélyekkel.
Tovább
613. nap: Magányos befelé fordulás (Olivér)
Nagyon sokat gondolunk Rád, a születés misztériuma mostanában állandó téma a gyerekek között, így Te is mindig szóba kerülsz. Olivér születésénél a másik Ági volt jelen, aki teljesen más stílus, de őt is nagyon szeretem. Mindezek ellenére nagyon hiányoztál nekünk.
Tovább
612. nap: Minden extra nélkül (Sára)
Még bele sem rázódtunk a kétgyerekes létbe, amikor bekopogott Sárika, hogy ő is szeretne hozzánk költözni. Boldogan fogadtuk, szeretettel vártuk. Reméltem, hogy ez a szülés kevésbé lesz kalandos, már csak Zoli miatt is ‒ gondolnom kellett a szívére. Titkos vágyam volt azért egy Emese születéséhez hasonló szülés, de tudtam, Zoli azt nem bírná ki még egyszer.
Tovább
611. nap: Az expresszvonat (Emese)
Egy expresszvonat sebességével érkezett, alig tudtam elkapni. És mire ő kibújt, addigra Te is befutottál. Ekkor kezdtem csak aggódni, hogy most mi lesz, hiszen be kellett volna menni a kórházba... De Te nagyon örültél nekünk.
Tovább