igaz történetek szülésről, születésről

1801. nap: Összetartó erő

1801. nap: Összetartó erő

Második terhességem ikerterhesség volt, az ikrek kórházban születtek császármetszéssel. Nem indokolta meg senki, hogy miért van szükség erre a nem túl kellemes és végül is veszélyes beavatkozásra. Két nap volt hátra a kiírt terminusig, és ikreket hamarabb „szokás” szülni. Én jól voltam akkor már tényleg nagy terhem ellenére, és a babákkal is rendben volt minden.

Pénteki nap volt, ami kedvezőbb az orvosoknak, mint a hétvége, hiszen többen vannak jelen egy ikres császármetszésen. A császármetszés előkészítése közben kiszolgáltatottnak és tehetetlennek éreztem magam, amiért senkit se érdekelt, hogy én szülni szeretnék és jogom van hozzá.

Sokáig szenvedtem ettől a kudarcélménytől. A keserűség, szomorúság és harag érzéseit természetesen felváltotta a gyermekeim iránt érzett szeretet és öröm érzése, de nem tudtam igazán megbékélni, a tüske ott volt bennem. Egészen addig, amíg negyedik gyermekem megszületett otthon, úgy, ahogy mindig is szerettem volna.

Végre úgy éreztem, tudok szülni, magabiztosabbá váltam, erőt adott, hogy érdemes küzdeni valamiért, ami nagyon fontos nekünk. A szülés gyönyörű élménye összetartó erő a házasságunkban is. Köszönet a segítőinknek.

R. Zs.

(A kép illusztráció, készítette: Vizkelety Márton.)

 

 

Véletlenül kiválasztott mesék.