igaz történetek szülésről, születésről

1153. nap: A szülésben benne van az élet és halál (Kicsi Virágunk születése)

1153. nap: A szülésben benne van az élet és halál (Kicsi Virágunk születése)

Részlet a naplójából:

Szia, Anna! Megszülettél. Nagyon örülünk neked. Apa különösen nagyon várt Téged. Egy kislány. Egy kis tündér.

Már augusztus huszadikán éreztem a jósló fájásokat hosszabb-rövidebb időközönként. Ja, hogy is kezdődött? November 15-én volt az utolsó vérzés, mint Hunornál, így ugyanakkorra voltál kiírva, mint Hunor.

Gyönyörű pici lányka vagy. Ezt csak akkor tudtuk meg, amikor kibújtál, és akkor se rögön.

A várandósság ideje szépen telt, nem volt nagy hányinger. Inkább csak nem kívántam főtt ételt az elején, csak pirítós kenyeret és teát. Akkor egy kicsit elkeseredtem, amikor a 32. heti ultrahang azt mutatta, hogy medencefekvésben vagy. Nem tudom pontosan, mikor fordultál meg, kb. a 36. héten. Köszönöm. Geréb Ágival addig nem is akartam beszélni. Feleslegesen. Egy császáros előzményű kismama faros babával nem sok jóra számíthat. Hatodikán Geréb Áginál voltunk vizsgálaton, és azt mondta, hogy fejjel lefelé vagy. Nagyon örültem ennek a hírnek. Fordulópont a szüléshez közeledve.

Itthon jártam NST-re, minden rendben. Próbáltam felvenni a kapcsolatot azzal a szülész orvossal, akinél Hunor született. Apa szeretett volna egy biztos debreceni hátteret. Tizenkilencedikén találkoztam vele, azt mondta, 24-ig elvállal. Én meg kezdtem azt érezni, hogy ez a baba Budapesten fog megszületni, és nem láttam értelmét a debreceni háttér biztosításának. Ágival is felvettem a gyakoribb kapcsolatot.

A 39. heti ultrahang is azt mutatta, hogy fejjel lefelé vagy. Most se kérdeztem, hogy lány, vagy fiú vagy-e. Azt mondta Ági, hogy elképzelhető, hogy lejön Debrecenbe. Vitatkoztunk Apával, hogy hogyan legyen. Ha indulunk, mikor induljunk. Vagy várjuk meg itthon a végét. Hátha eljön Ági. Mégiscsak itt vagyunk itthon. Hogy csináljuk, hogy jó legyen. Úgy döntöttünk, hogy hétvégén maradunk még itthon, s ha akkor akarsz születni, akkor hívjuk Ágit vagy kórházba megyünk. Hétfőn pedig elindulunk Budapestre.

Már összepakoltam a kórházi csomagot, és egy ládába gyűjtöttem, ami az otthoni szüléshez szükséges. Három-négy napra terveztük az ottlétet. Hunoron aggódtam egy kicsit. Mi lesz vele a szülés alatt? Mikortól vigyük máshová? Sok-sok apró kérdés.

Ijesztgettek többen, hogy a császáros heg szétnyílhat, és akkor mi lesz. Meghalhatunk mindketten, ha nincs rögtön segítség. A szülésben benne van az élet és halál.

Tehát hétfőn elindultunk. Közben folyamatosan éreztem a jósló fájásokat. Hétfő éjjel ment el a nyákdugó. Nem tudtam nyugodtan ülni, akkor jobban fájt. Most is a derekamba állt a fájdalom, mint Hunornál. Kedden elvitték a barátaink Hunort. Apával ketten (hárman) maradtunk. Elmentünk Ágihoz. A méhszáj 2 cm-re volt nyitva. Ági azt mondta, hogy ha hazaérünk, szóljunk is nekik, jönnek. Végül három körül érkeztek meg. Geréb Ági és egy doula. Muskotályzsályás borogatás, derékmasszírozás, sűrűsödő, majd alábbhagyó kontrakciók.

Késő délután el is mentek egy hosszabb időre. Lementünk sétálni, akkor ismét erősödtek a fájások. Caulophyllumot szedegettem. Lassan nyílt a méhszáj. Nyolc cm-nél megint elakadt a folyamat.

Szerdán reggel nyolc után megvizsgált Ági. Kérdezte, hogy megrepesztheti-e a burkot, elfogadom-e. Igen. Azt mondta, jó erős a burok, nehezen lehetett csak kilyukasztani. Meleg, puha lé folyt ki belőlem. Ezután erősödtek meg hirtelen a hullámok. Próbáltam a megfelelő helyzetet megtalálni. Közben a méhszáj folyton vissza akart mászni, így le kellet hanyatt feküdnöm, és úgy engedni a babát. Ági fogta közben a méhszájat. Fura érzés volt, de nem zavart abban a folyamatban, hogy Téged segítselek. Biztatott Ági, hogy engedjem át magam a hullámoknak.

Ekkor tört fel belőlem az ordítás. Nem a fájdalom hozta ki, hanem az erőösszeszedés. Éreztem, hogy jössz előre, és édesanyámat hívtam segíteni (hétéves voltam, amikor meghalt). Nagyon ott volt, éreztem. Azt hittem, a kitolási szak gyorsabb. Nem tudtam, mit csinálok rosszul. Ági mondta, hogy minden rendben van, segítsem a babát. A baba jönni akar, és én is ügyes vagyok. Végül guggolva bújtál ki. Apa hátulról tartott. Ahogy kibújtál, újra le kellett feküdnöm gyorsan.Megkérdeztem, hány óra. Pont 12-kor bújtál ki a világra. Ezen a napon érted szólt a harang.

Sikerült! Ügyesek voltunk! De jó! Megszülettél! Van élet a császár után…

Rám raktak. Szép fekete hajad van, egész hosszú. Még akkor sem tudtuk, hogy kislány vagy. Jött a szádból a váladék, azt törölgettem. Nyüszögtél inkább, nem sírtál. A köldök még pulzált. Aztán megtaláltad a cicit. Ügyesen szopcsiztál. Megnéztük, hogy mi vagy. Apa nagyon boldog volt, hogy kislány.

Közben a méhlepény is megszületett. Nem voltál véres, nem kellett lemosni téged. Ági vett a hátadon lévő magzatmázból, a szemhéjára tette. A kis fejed teteje volt véres, mert a 8 cm-es méhszájnál már bújtál, és megnyomódott a fejed. Nem voltál csúnya, ráncos. Este Apa lemosott. Fekete volt a feneked a magzatszuroktól. Szereted a testközelséget. Úgy szépen alszol. Nagyon örülünk, hogy itt vagy.

T. Á.

Hunor > > >
Vitéz > > >
Nimród > > >

Véletlenül kiválasztott mesék.