igaz történetek szülésről, születésről

655. nap: „Kitépték” belőlem (Péter születése)

A mai gyakorlat szerint a legtöbb helyen két császár után a harmadik is automatikusan az. Ennek ellenére azt gondoltam, hogy tudok az árral szemben úszni, és eltökélten vágtunk neki harmadik gyermekünk szülésének. A nyolcadik hónapban csak annyit sikerült kikönyörögnöm az orvosomtól, hogy ha a programozott időpont előtt indul be a szülés, akkor vár egy kicsit, és majd meglátjuk…

Elkeseredésemben felkerestük Ágit, hogy tanácsot kérjünk tőle. Beszélgetésünk során elmondta, hogy szerinte mindkét gyermekünk születhetett volna természetes úton. Erre a szülésre azt tanácsolta: keressünk egy kórházközeli helyet, ott nyugodtan vajúdhatok. Ne az elején menjünk rögtön be a kórházba. Egy szóval sem mondta, hogy szüljek velük, pedig biztosan tudta, hogy szinte nulla az esélye annak, hogy a kórházban megszüljek.

Drága kisfiunknak azonban esze ágában sem volt idő előtt jelentkeznie ‒ és egy májusi délelőtt programozottan megérkezett.

Ez a szülés viselt meg legjobban lelkileg engem. A körülmények számomra igen bántóak voltak ‒ nem illettek egy születés méltóságához. Rosszul rakták be a katétert. A műtőbe saját lábamon sétáltam be katéterzacskóval a kezemben. Egy szál lepedő volt rajtam, ami csak elölről takart. A férjemet nem engedték be a műtőbe, mert a műtősnő nem szereti az apukákat ott látni. Megkérdezték, hogy hány cérnát készítsenek elő a meddővé tételemhez, mivel már három gyermekem, három császárom lesz. Mire a műtőasztalra kerültem, olyan rosszul voltam, hogy oxigént kellet a szám elé tenni. Borzasztó tudat volt, hogy turkálnak a testemben. Mindent hallok, és semmit nem érzek. Olyan érzésem volt, mintha megbecstelenítenének…

Iszonyatosan ordítva érkezett Peti. Férjem, aki üvegablakon keresztül követte az eseményeket, azóta csak úgy emlegeti, hogy gyermekünket „kitépték” belőlem.

Nagyon sokáig tartott, amíg lelkileg felépültem. Körülbelül egy év után eljutottam arra a pontra, hogy képes vagyok szülni, és ezt meg is tudom tenni. De ez egy másik történet.

R. Zs.

György >>>
Teodóra >>>
Teréz >>>
Viktória >>> 

 

Véletlenül kiválasztott mesék.