igaz történetek szülésről, születésről

654. nap: Mindenért mi, szülők is felelünk (Teodóra születése)

654. nap: Mindenért mi, szülők is felelünk (Teodóra születése)

Második gyermekünk születésénél az első kikötésem az volt, hogy természetes úton szeretném világra hozni gyermekemet. Az orvosom támogatott ebben, de elmondta, hogy semmiféle mesterséges segítséget nem alkalmazhatnak a hegszétválás veszélye miatt. Örültem ennek.

Egy ismerős útján eljutottunk az érdi születésházba. Rengeteg új információt hallottunk, amiről eddig nem tudtunk. Volt egy mondat, amivel nem tudtam mit kezdeni: hogy mindenért mi, szülők is felelünk. Nekem ez nagyon furcsa volt, mert úgy gondolkodtunk, az orvos tud mindent, övé a felelősség. Mivel e felelősségvállalás sarkalatos az otthonszülés vállalásánál, befejeztük a tanfolyamot három nap elvégzése után.

Egy éjszaka ‒ a kiírt időpont előtt két nappal ‒ arra ébredtem, hogy valami elkezdődött. Az órát figyeltem, és ismerve a fájás erősségét, az éjszakát végigszundikáltam. Reggel kellett bemennem orvosi vizsgálatra. Amint elindultunk, minden fájásom megszűnt. Odabent az orvos elmagyarázta, hogy milyen időközönként, hány másodpercig kell tartania egy valamirevaló fájásnak. A vizsgálatkor egy ujjnyira volt nyitva a méhszájam. Ezért hazaküldött jó hétvégét kívánva.

Hazafelé menet újrakezdődtek a fájások. Egész nap vajúdtam. Kibírható volt. Emlékszem, hogy este még vasaltam férjem ingeit, de kilenc körül már nagyon idegesített Bartók Concertója. 22 órakor egy tusolás, és férjem elmaradhatatlan borotválkozása után elindultunk.

Mire beértünk a kórházba, három ujjnyira voltam kitágulva, így megúsztam a beöntést. Az egész vajúdást élveztem, és nem a fájdalmat éreztem elsősorban. Mondtam is ezt az orvosnak, aki úgy nézett rám, mint egy „bolondra”. Három óra alatt teljesen kitágultam, de az orvos sürgető kérdéseire sem éreztem tolófájást.

Egy idő után behívta az egyik professzort, aki nagyon durván vizsgált meg. (Mondtam is rá egy nagyon csúnyát.) Úgy döntött, beköti az oxitocint. Az orvosommal összenéztünk, mivel úgy tudtuk, hogy ezt nem lehet. De a professzor a főnök; amit mond, azt kell csinálni. Meg is lett a hatása. Olyan éles fájdalmat éreztem az alhasamban, hogy azt hittem, szétnyílik a hegem. Erre az orvos lekapcsolta az infúziót, és irány a műtő.

Míg a műtőt előkészítették, elküldtek zuhanyozni, mondván, hogy a császár után egy napig úgysem tudok felkelni. Lehet, hogy előbb kellett volna zuhanyoznom, mert közben megjöttek a tolófájások. Sajnos, nem voltam abban az állapotban, hogy tudjak harcolni magamért. Így Dorka kislányunk is műtéttel látta meg a napvilágot.

Otthon sokszor szültem álmomban, de sosem értem a végére, és sírva ébredtem fel. A megnyugvást csak a gyermekeimről való gondoskodás és a velük való törődés hozta meg.

R. Zs.

 

György >>>
Péter >>>
Teréz >>>
Viktória >>>

Véletlenül kiválasztott mesék.