1828. nap: Távolból is elérnek a segítő kezek
Ez a mese nem egy klasszikus születéstörténet, mert egy anyuka van benne, két kisbaba, egy leendő harmadik, két apuka és sok segítő kéz…
Mindig tudtam, hogy Anyuka szeretnék lenni, hogy szeretnék sok gyermeket. Az első házasságomban sokáig vártuk az áldást, eredménytelenül, aztán meglepetésszerűen, minden orvosi diagnózis ellenére megfogant Sári. Már akkor gondolkodtam otthonszülésben, de elképzelhetetlen volt az orvosokkal teli családban. Férjem velem gondolkodott, de nem volt eléggé harcos ahhoz, hogy mellém álljon, bátorítson, kiálljon az akaratunk mellett.
Sári egy agyonmedikalizált, beavatkozásokkal teli, traumás szüle(sz)tés után jött világra, én hónapokig küzdöttem a következményekkel… Minden elhatározásom ellenére időre volt szoptatva, cumit, pótlást kapott, idegen tejet, szenvedtünk, kínlódtunk és tápszeres lett.
Eltelt majd’ egy évtized, hogy a vadságát megpuhítsam, hogy hagyja szeretni magát, hogy igényelje a testi közelséget és hogy egymásra találjon a lelkünk…
A két kislány születése között két év telt el.
Szüléstörténeteket olvastam. Megrendeltem Ágitól, illetve az Alapítványtól A születés művészete című könyvet. Rongyosra olvastam. Tudtam, hogy mit szeretnék másképp, becsuktam a fülemet, csak azokra hallgattam, akikre akartam. Nem is tudja Ági, hogy ismeretlenül is mennyit segített nekem…
Andi barátnőmmel sokat beszélgettünk, nem rólam, nem a várandósságról, nem a szülésemről. Általában a szülésről, a hordozásról, a szoptatásról, a kötődő nevelésről. Sok kilométer távolságból, chaten. Bármikor fordulhattam hozzá, tudtam, hogy megért, támogat, elfogad. Fizikailag nincs jelen, de példát mutat.
Borika gyorsan, csendben, félhomályban született, ugyan kórházban, de otthoni körülmények között, szülésznői kíséréssel, orvos nélkül úgy, hogy Kati, a szülésznő mindent megkérdezett előtte, mit szeretnék, mit utasítok el, mire vágyom. Kivédte az orvos utolsó heti császár javaslatát, bátorított, velem küzdött, dicsért, támogatott, örökre hálás leszek neki.
Bori kétéves kora után is szopott, igény szerint, hordozott baba volt, nem ismerte a cumit, cumisüveget. Kiegyensúlyozott ősbizalommal tekint a világra.
Most új kapcsolatban élünk, vágyunk és vállalkozunk gyermekre.
A Szerelmem együtt álmodik velem, kizárólag otthonszülésben gondolkodunk. A kapcsolatunk viaszpecsétjeként várjuk ezt az élményt.
Köszönöm minden segítőnek, aki akarva vagy akaratlanul segített, kísért ezen az úton!
Jogom van, jogunk van megválasztani azt a helyszínt, módot, azokat a kísérőket, ahol, ahogyan, akikkel biztonságban érezzük magunkat, hogy a legemberibb módon kezdjék az Életet a gyermekeink!
T. ZS.
Véletlenül kiválasztott mesék.
- 673. nap: Örömmel készültem (Ádám)
- 456. nap: Három királyfi – Az első
- 1596. nap: A nap kiválasztódása, amelyen megszületik gyermekünk
- 1600. nap: Meglepetésekkel teli tragikomédia (Sári születése)
- Day 551. A Child for the Childrens’ Day
