1580. nap: Mese az arany szemekről

Nagyon nehezen szülök, így számomra csak a háborítatlan út maradt, mivel egyedül a gondos kísérő, szeretve figyelő bábaszemek biztosították számomra az időt, amit a kettőnk, apával együtt hármunk lassú útja igényelt.

Vége felé voltunk már, különös mély állapotok, nehézségek, könnyebbségek után. Nyitott két lábam közt valahol a bábák, míg én álltam és párom karjaiba kapaszkodtam. Nagy erővel szorítottam, míg hullámzott az erő bennem. A tekintetébe is kapaszkodtam, és akkor megláttam őt. Aranyban ragyogott a szeme az én Istvánomnak, természetes, tiszta ragyogással. Valamit színről színre láthattam akkor. Onnantól könnyebben ment számomra a szülés, az a ragyogás átáradt rám, a babára, benne voltunk együtt.

Bátor születésének ez a legnagyobb tanítása számomra, újraegyesültünk akkor. Ti pedig ott voltatok velünk, sőt csak a Ti jelenlétetek mellett jöhetett ez így létre.

Hálával:

V. A.

Véletlenül kiválasztott mesék.

• 1873. nap: A kiteljesedés (András születése)
• 1467. nap: Sok idegen ügyködik rajtam (az elsőszülött, Alma)
• 658. nap: Nem képesség, hanem adomány
• 914. nap: A folyó és a lélek farönkjei (Erdő, erdő, erdő… Ráchel)
• 864. nap: Megtörténhet a csoda (Kolos)