igaz történetek szülésről, születésről

896. nap: Más dimenziók (Lórika születése)

896. nap: Más dimenziók (Lórika születése)

Meglepetésünkre előre nem tervezve „bekopogtatott” hozzánk Lórika. Az eltelt tizenkét év alatt sok mindenben megváltozott a véleményem, a hozzáállásom dolgokhoz, és elképzelni sem tudtam volna, hogy az új kis jövevényt kórházban szüljem meg. Noha már negyvenkét éves voltam, kizártnak tartottam ezt a variációt. Elhatároztuk, hogy ő otthon fog a világra jönni.

Mivel év közben dolgoztam, a születést előkészítő egyhetes információs hetet augusztusban végeztem el. Az otthonszülésről addig szinte semmit sem tudtam. Ismertem Ági nevét, honlapját, s hogy a szülésnél egy bába és egy doula van jelen, de többet nemigen. Csak azt tudtam, hogy kórházba nem megyek, ha nem muszáj. Az információs héten elámultam azon, ahogy ott profi módon mindenre kiterjedő tájékoztatást kaptunk. Csodálatos volt, addig csak azt tudtam, hogy hol nem akarok szülni, onnantól kezdve pedig azt, hogy hol szeretném, ha a baba világra jönne. Teljes megnyugvás és bizonyosság töltött el ezzel kapcsolatban.

Közeledett a szülés ideje, elvégeztem azokat a dolgokat, amiket még el kellett, s vártam azt a bizonyos napot. El is érkezett 18-án reggel.

Ébredés után elfolyt a magzatvizem. Felhívtam azt a számot, amit megadtak az információs héten. Ágival beszéltem, azt tanácsolta, hogy végezzem a napi teendőimet, s tartsuk a kapcsolatot. Jöttek a fájások szabályos időközönként, és vártunk. Délután Geréb Ági is felhívott, s érdeklődött, hogy hány percesek a fájások. Akkor már hétpercesek voltak, mondta Ági, hogy akkor elindulnak.

Estébe nyúlóan már ötperces fájásaim voltak. Aztán éjjel fél egykor megérkeztek Ágiék, gondoltam, nemsokára világra jön a babám, de ez nem így történt. Az információs héten elmondták, hogy a harmadik babájukat váró anyukák sokszor úgy járnak, hogy azt hiszik, elindult a szülés, de valójában ezek nem igazi szülőfájások. Mivel nekem az első két szülésem indított szülés volt, valójában arról sem volt fogalmam, milyen lefolyású egy magától indult szülés. Amikor megérkeztek, Ági megvizsgált, méhösszehúzódás közben meghallgatta a baba szívhangját, s mondta, hogy akkor feküdjünk le aludni, és szóljak, ha valami változás történik éjszaka. Hát, mindenki jól aludt, kivéve engem, mivel ezek a nem „valódi” fájások hárompercenként jöttek, és ez nem hagyott aludni.

Eljött a reggel, Ági megint megvizsgált, és mondta, hogy még mindig nem indult el a szülés valójában. Elmentek a dolgukat intézni, de végig telefon-összeköttetésben maradtunk. Tizenegy óra körül ismét meghallgatta a szívhangot, s felmerült, hogy visszamennek Pestre, s majd jönnek, ha valóban elindul a szülés, mert nem lehet tudni, hogy meddig tart ez az állapot.

Beszélgetés közben azonban felerősödtek a fájások, és a következő vizsgálatnál kiderült, hogy elindult a szülés. Hat-hét percenként jöttek a fájások, ezért még várakozni kellett; ők elmentek, hogy ne zavarjanak a vajúdásban. Fél négy körül valami nagyon furcsát éreztem, egy erős fájdalmat, és rögtön hívtuk Ágiékat; ő és a doula negyed órán belül ott voltak. Pillanatok alatt elrendezték a terepet abban a szobában, ahova a szülést terveztük.

Innentől kezdve már csak körülöttem forgott a világ, sürögtek-forogtak, mégis szinte észrevétlenek voltak. A vajúdást a kádban kezdtem meditációs zenét hallgatva gyertyafénynél, de egy óra múlva kijöttem, mert a derekam nagyon fájt a fájások közben. Utána a férjem masszírozta a hátam, Ágiék a hasamra tették a gyógynövényes forró borogatást, ami nagyon sokat segített. Volt, hogy a lábamat masszírozták, és lesték minden rezdülésemet.

A vajúdás közepe táján volt egy olyan szakasz, hogy teljes meghatottság lett úrrá rajtam, hálával, csodálattal telt meg a szívem, könnybe lábadt a szemem, s szinte tapinthatóvá vált más dimenziók jelenléte is. A szellemvilág ott volt velünk, és vigyáztak ránk.

Ági abból, hogy csak figyelt, tudta, hogy mi zajlik, milyen fázisban van a szülés, és tanácsokat adott, hogyan könnyíthetnénk a folyamaton. Végig figyelte a baba szívhangját is, hogy ő hogyan viseli a szülési folyamatot. Egy földre szállt angyal is velünk volt Ági személyében, és ezt mondtam is neki, mert jelenléte megnyugtató volt, észrevétlen, mégis határozott, egy csoda, egy önfeláldozó szolgálat olyan szaktudással, intuícióval, ami azt gondolom, hogy nagyon keveseknek adatott meg a földön jelenleg.

Zajlottak a folyamatok, Ági gátat masszírozott, a baba szívhangját hallgatta, a férjem a hátamat, s múltak az órák, és egyre közelebb kerültünk a csodához. Amikor elérkeztünk a kitolási szakaszhoz, térdeltem, és a férjemre támaszkodtam. Jöttek a fájások, én nyomtam, de a baba valahogy mindig visszahúzódott. A harmadik fájás után Ági ajánlotta, hogy változtassunk pózt. A férjem hátulról a hónom alá nyúlt, én pedig leguggoltam, a baba pedig a következő fájásnál teljes egészében kibújt, és az is kiderült, hogy miért nem tudott hamarabb kijönni: a köldökzsinór, mint egy válltáska pántja, rátekeredett.

Ági gyorsan kibogozta, a doula és a férjem felsegítettek az ágyra, a babát pedig bebugyolálva a hasamra tették. Csodálatos volt. Megszoptattam Lórikát, közbe várták, hogy a köldökzsinórban a pulzálás visszahúzódjon. Mikor ez megtörtént, a férjem elvágta a köldökzsinórt. Körülbelül háromnegyed óra múlva a méhlepény is kijött. Minden rendben volt. Ágiék, amikor elvégeztek minden teendőt, szépen csendben, szinte észrevétlenül elmentek. Ott maradtunk a babával, aki másnap fél tízig békésen aludt.Lorika 2

A következő napok is háborítatlan nyugalomban teltek, nem úgy, mint annak idején a kórházban. Még öt napig telefonkapcsolatban voltunk Ágival és a doulával is, s ha valami kérdés adódott, ők mindig elérhetőek voltak, nyomon követték a beszámolók alapján a baba fejlődését és az én állapotomat is.

Az otthonszülés egy csoda, és ezt a folyamatot segítő emberek fantasztikusak, tiszteletreméltóak. Minden földre születendő kis léleknek kijárna, hogy így jöjjön a világra, s utána háboríthatatlanul, nagyon nagy szeretetben és meghittségben töltse már az első napjait is. A szívem teli van hálával, hogy ezt megtapasztalhattam, és a szavak ehhez kevesek, hogy kifejezzem, valójában mit érzek.

Hálásan köszönöm.

O. P.

Kata > > >
Öcsi > > >

5 véletlen mese: