igaz történetek szülésről, születésről

767. nap: Az erő hozta magával (Fülöp születése)

767. nap: Az erő hozta magával (Fülöp születése)

A fiúk elmentek a Margit-szigetre játszani, egyedül hagytak egy kicsit pihenni. Egész nap filmet néztem, hogy kikapcsoljam. Nem néztem meg egyetlen filmet sem az utóbbi másfél évben.

Amikor végre kikapcsoltam a gépet, ledőltem egy kicsit szunyókálni. Beszélgettem a babával. Elmondtam neki, hogy úgy érzem, ma feltöltődtem, jöhet. Ezt meg is fogadta, mert pár perc múlva elkezdett csordogálni a magzatvíz. Gondoltam, ráérünk még, feküdtem az ágyban, és biztatgattam, hogy ügyes lesz, és nagyon várom!

Felhívtam Petit, hogy a fiúkat a nagyszülőkhöz vigye vacsorázni, és beszélje meg velük, hogy ott alszanak, reggel pedig remélhetőleg találkozni fognak a kistestvérükkel.

Peti hazaért, én nem mozdultam az ágyból. Ő lezuhanyzott, mellém bújt, imádkoztunk, erőt kértünk. A fájások sűrűsödtek, erősödtek, Peti pakolt.

Még mindig az ágyban voltam, oldalt fekve volt a legjobb. Beszéltem a bábával, vártuk. Az volt bennem, hogy hagyom a fájdalmat, gyors lesz ez a folyamat. Nem emlékeztem, hogy ennyire fáj, megint megkérdeztem, hogy miért. Éreztem, hogy minden rendben van és lesz, de miért fáj ennyire…?

A bába megérkezett, egy kicsit megakadt a folyamat, kerestem megint a testhelyzeteket. Kicsit több idő maradt a fájások között. Ekkor átvillant az agyamon, hogy mi lesz, ha mégsem úgy történnek majd a dolgok, ahogy megálmodtam, gyorsan mondtam rá egy Áment, legyen úgy, ahogy lennie kell.

Nem volt jó térdelve, két fájás közben jó volt oldalt fekve. Jött a borogatás, ami nagyon jólesett, hasra is, gátra is. Néha kicsit túl forró volt, akkor eltoltam. Jött egy javaslat, hogy nem akarok-e sétálni. Nem akartam.

De mégis kimentem a vécére. Sikerült végezni a dolgom, vissza szerettem volna menni a hálószobába. Nem sikerült, a következő fájás már nagyon gyorsan jött, már tolófájás volt. Lerogytam az ajtó mellett egy kisszék mellé. Az erő hozta magával a babát is. Hosszú volt, rá is segítettem. Nem engedtem, hogy még egy fájás jöjjön. A baba kint is volt. Nem tudtam, hová feküdjek, Peti babzsákokat hozott alám, a babát rám rakták.

Nagyon jó érzés volt, már harmadszor élhettem át. Óriási boldogság így feküdni egy babával. A baba gyönyörű, mindene megvan, formás kis csomag. A lepény egy órán belül megszületett, nem sokkal később a saját lábamon mentem zuhanyozni, mint eddig még sosem, szülés után.

Sz. Zs.

Gellért >>>
Ágoston >>>

Véletlenül kiválasztott mesék.