igaz történetek szülésről, születésről

675. nap: Pécelen született (Anna)

A harmadik gyermek születése előtt Budapest mellé költöztünk, itt került a kezembe a Mérce Egyesület könyve, ott találtam információkat a Napvilág Születésházról. Azonnal megtetszett, amiket abban találtam, így jutottam el Geréb Ágnes doktornő információs hetére. Így a harmadik gyermekünk, Anna, már beavatkozás nélkül, természetesen és otthon született…

Két kórházi szülés után kerestem a lehetőségét annak, hogy parancsszavak, kényszerítés és lehetőleg beavatkozás nélkül szülhessek. Nem tudtam pontosan, hogyan is lehetséges, csak azt tudtam, valami nagyon nem volt rendjén az első szüléseimnél, bár úgymond „normál szülések” voltak.

„Véletlenül” találtam az érdi Születésházra, és arra, hogy működnek bábák Magyarországon. Elolvastam a tájékoztatót, és úgy éreztem, erre kell elinduljak. Számomra az otthonom jelentette a biztonságot, a kórház inkább fenyegető volt, amely nem segítette az elengedést.

Amikor letelt a kilenc hónap, elgondoltam, mikor is lenne jó a szülés, így kijelöltem erre a 29-ét, és megbeszéltem a pocaklakó Annával, ha az neki is jó, akkor szabad az út. A fájások órára pontosan akkor kezdődtek, amikorra azt Annával megbeszéltem. Először azt gondoltam, lefekszem még egy kicsit aludni, úgysem megy az olyan gyorsan, a kórházi tapasztalatokra alapozva.

De hamarosan már mintha tolófájásokat éreztem volna. Ez igen meglepett, ezért gyorsan felhívtuk a bábát, aki valószínűleg angyalok szárnyán érkezett a város másik feléből, nagyon rövid idő alatt. Még a férjem a telefonon magyarázta a leggyorsabb utat a bábának, amikor a magzatvíz is özönvízszerűen megindult.

Amikor a bába megérkezett, gyorsan előkészítette a szükséges dolgokat. Közben kérdeztem, mit csináljak, de erre csak az volt a válasz, amit érzek, hogy kell. Erre nagyon megkönnyebbültem, tehát itt nem lesznek parancsszavak, veszem a levegőt, ahogy jólesik, mozgok, ahogy jólesik, hangokat is adhatok. Otthon vagyok, nem kell alkalmazkodnom senkihez, aki jött segíteni, az alkalmazkodik hozzám. Éreztem a bába támogató jelenlétét.

Álló pozícióra váltottam, és három nyomás segítségével megszületett Anna. Nem sírt, lélegzett, és körülnézett a puha takaróból, hogy hová is érkezett. Cuppogott az öklén, alig várta a szoptatást.

Ez volt az első otthoni szülésem, amelyet még kettő követett. Azóta tudom, milyen érzés is valójában szülni. Más élmény, mint a „szülesztés”.

Nagyon hálás vagyok a bábáknak, akik lehetővé tették számomra a természetes szülést, gyermekeim számára a gyengéd születést. Ma is ezt választanám!

M. A. K.
Bábamese >>>
Ádám >>>
Virág >>>
Máté >>>
Bence >>>

Véletlenül kiválasztott mesék.