1014. nap: Meglátogattál minket (Réka születése és elvesztése)
Csak két nap múlva láthattam, amikor a gyógytornász átkísért a PIC-re, addig nem engedtek. Nagyon szép volt és hihetetlenül kicsi, törékeny, finom vonásokkal, szép kezekkel. Lélegeztetőgépen volt, és mindenféle csövek, gépek vették körül. Ez volt a harmadik összeomlás.
Tovább1013. nap: Kiszíjazva (Borcsa születése)
Kértem, hogy vegyék le a CTG-t, mert nagyon fáj a hasam tőle, erre az orvos azt mondta, nem, mert akkor honnan fogja tudni, hogy mikor jön a tolófájás? Azt mondtam neki, hogy majd szólok, jó? Erre csak röhögött.
Tovább1012. nap: Tudom, mit fogok csinálni (Tűzvirág születése, Apa-mese)
Egyszer csak azt kérdezte, hogy „Mit fogsz csinálni, amikor kijön a baba?” Azt válaszoltam, hogy tudom, mit fogok csinálni. Azt mondta, hogy mondjam el, mit fogok csinálni. Röviden elmondtam a korai kötődés előadáson és az információs héten tanultakat. Azt mondta, jó, jön.
Tovább1011. nap: Végletes, gyorsan változó (Ábel)
Mikor mindenkit kitettem a lakásból a férjemen kívül, megkönnyebbültem, és már vittek is magukkal az események. Minden hihetetlen gyorsasággal történt, egyik pillanatban még beszélgettem, nevetgéltem a többiekkel, a másikban már egymást érték a fájások.
Tovább1010. nap: Jött megállíthatatlanul (Jakab)
A házunkhoz vezető úton, fel a dombra már csak több részletben bírtam felmenni. Otthon pedig már nem volt megállás: a baba mostanra már mindenképp jönni akart, nem tartóztathatta senki és semmi.
Tovább1009. nap: Együtt a tavasszal (Benke)
Ági a szülésfelkészítő egyik beszélgetésén azt mondta, mindenki fél a szüléstől. Értettem, miért mondja, de én nem éreztem így, bennem akkor sokkal erősebb volt a félelem attól, mi lesz a szülés után, mit fogok kezdeni azzal a pici babával. Soha még csak nem is láttam azelőtt újszülöttet, nem hogy kezemben fogtam volna, a többiről nem is beszélve...
Tovább1008. nap: Harántfekvés (Zétény születése)
Újra felálltam, közben a szülésznő és az orvos nézték a kínlódásomat, beszélgettek és nevetgéltek, én egy szál trikóban, alul semmi, és hallottam egy ilyen megjegyzést, hogy ahhoz képest, hogy negyedik szülés…
Tovább1007. nap: Itt az egyik, itt a másik (Zalán és Bendegúz születése)
Fél kilencre megérkeztek öten. Egyből a helyére került minden, mindenki tette a dolgát úgy, hogy engem semmi nem zavart. Biztonságban vagyok. Valami ősi ösztön öntött el, hogy ez így jó, nők között lenni szülés közben, akárhányan vannak, és nem is ismertem mindenkit, jó volt, ahogy körülvettek.
Tovább