igaz történetek szülésről, születésről

1552. nap: Megrendülhetnek a mindenek (Ilonka születése)

1552. nap: Megrendülhetnek a mindenek (Ilonka születése)

Ilonka a harmadik leányom. Két éve már a vadonatúj lakásunkban laktunk, amikor megfogant. Itt hordtam ki, itt szültem meg, a tetőtér 5-ben. Most is itt írom a születéstörténetét.

Bölcs tanácsadóm volt egész várandósságom alatt („Anya, pihenj sokat, polcold fel a lábaid közben, nem, még az az egy pohár bor sem kell, főzz inkább vacsorára ma is zabtejszínes, gombás spagettit” – meg ehhez hasonlókat sugallt…) Nem mondom, hogy könnyű volt vele az együttműködés, de a türelmem végig sikerült megőriznem…

Maga a szülés izgalmasnak ígérkezett, akkorra ígérték ugyanis az aktuális világvégét, emlékeztek… Egy nő persze szülés előtt pozitívan gondolkozik, megrendülhetnek a mindenek, ha új élet készül világra jönni, akkor övé a figyelem, nem az univerzumé…

Vajúdásom 19-én reggel kezdődött, enyhe, finom kis méhösszehúzódásokkal. Napközben ezek fokozódtak. Este fölhívtam telefonon Bábakalács Ágit, hogy legyen készenlétben, valami kialakulóban van, majd elvonultam a család elől a piros szobába egyedül lenni, mécsessel világítani, párologtatni, hasamat borogatni, nyögdécselni, sóhajtozni…

Később megjön a bábaasszony, onnantól kezdve ő borogat tovább, masszíroz, kísérget, vécére ki, szobába be, letérdelek, üldögélek, újra a vécén, és ott van a határ: akartam már nagyon a születést, billegtünk ott egy darabig, végül a kádban fölengedett a görcsös akarat, erre várt Ilonka, és megszületett szépen… Ügyesen, együtt hámoztuk ki a háromszorosan rátekeredett köldökzsinóromból, aztán már lehetett is ölelni puha, meleg, kicsi testét, magamra fektetni. De jó volt!…

(Hangos sírására előbukkant Pi is, szegénykém, akkorra már hosszabb ideje fájlalta a szívét, aznap éjjel is feküdt leginkább, komoly félelemben, amitől megkímélt, csak reggel vitette magát kórházba… Utóbb szívével kapcsolatos aggodalmai eloszlottak, néhány, nem túl radikális változtatás az életmódjában meghozta a kívánt eredményt, és elmúlt a fájdalom. Engem pedig háromlányos anyaságom első napjainak nehézségein átsegített az anyám…)

Meztelenül feküdni újszülött gyermekkel a hasamon, meleg takarók alatt, jól fűtött, illatos szobában, nagyon jó. Pi, Ági és én néha váltottunk pár szót, a bába valamilyen szükséges papírokon körmölt, Pivel mi a szuszogó, mocorgó kicsinyünkben gyönyörködtünk, meg a szobában, ami egy nappal azelőtt lett készen…

…aztán ment minden a már bevált forgatókönyv szerint: megszületett a méhlepény, szopizott az újszülött, elbúcsúztunk Bábakalács Ágitól, és mivel még tartott az éjszaka, Pivel és a bébivel átcuccoltunk a hálószobába, alvó két gyermekünkhöz, és mi magunk is aludni tértünk. Ezután már öt kis lény szuszogott együtt tovább.

Másnap pedig nem fordult ki sarkaiból a világ…

D. R.

Pircsi > > >
Borcsi > > >

Véletlenül kiválasztott mesék.