igaz történetek szülésről, születésről

1264. nap: A táska (Zsófi születése apaszemmel)

1264. nap: A táska (Zsófi születése apaszemmel)

Édesanyám egy borsodi faluban, otthon hozott engem a világra. Akkoriban (1957-ben) faluról kórházba csak a beteg emberek mentek, a szülő nők többnyire otthon szültek. Talán ezért is válaszoltam gondolkodás nélkül igent feleségem kérdésére, amikor a várandósság elején azt kérdezte tőlem, hogy beleegyeznék-e abba, hogy a gyermekünket otthon hozná a világra.

Nagyon vártuk ezt a napot, május hetedike éppen anyák napja volt.

Estefelé, amikor jöttek a fájdalmak, feleségem megkért, hogy masszírozzam a hátát, főleg a gerince és a medence mentén, amivel elég jól enyhítettem a fájdalmait. A szüléshez a nappali szobánkat rendeztük be, ahol a kemence melege, a kellemes zene és a friss tavaszi levegő meghitté tették az eseményeket.

Amikor Ágnes és a doula megérkezett, már nagyon felgyorsultak az események. Kimentem az autójukhoz, és egy hatalmas táskát adtak a kezembe, ezt cipelve olyan nyugalom szállt meg, és még jobban tudatosodott bennem, hogy a születendő gyermekemet biztos kezek fogják a világra segíteni. A titokzatos táska volt talán az utolsó megerősítés számomra.

Emlékszem egy készülékre, amivel a magzat szívhangjait ellenőrizték. Ekkor én már egyfolytában masszíroztam a feleségem hátát, mivel a fájdalmak olyan sűrűn követték egymást. Majd elkezdődött a szülés, ahol az Ágnes és a doula végezték a dolgukat, nagy várakozással, de teljesen természetesen.

Mikor a kezembe adták a lányomat, varázslatos érzés töltött el, és ekkor tudatosodott bennem, hogy elkezdődött életünk egy új és legcsodálatosabb fejezete.

Köszönjük a segítségeteket, hogy áldozatos munkátok által ilyen felejthetetlen, „meseszép” élményben lehetett részünk.

N. Z.

Zsófi születése anyaszemmel > > >

 

Véletlenül kiválasztott mesék.