igaz történetek szülésről, születésről

A legutóbb megjelent mesék

34. mese: Anya születik. Nő születik (Vénusz születése)

Megjelent: 2016. jún. 9.

Amíg a víz fel nem forrt, addig nem értettem, hogy ez miért lesz jó nekem. Úgy érzetem, hogy zökkenőmentesen bírom a fájdalmakat. Egészen addig, míg a hasam aljára nem tette a forró vizes-illóolajos borogatást… Ezt az élményt minden szülő nőnek át kell élnie. Ez a borogatás felért egy csodával!

Tovább

33. mese: „Persze, szívem, ahogy érzed” (Liza)

Megjelent: 2016. jún. 8.

Nyomtam, vagyis a testem nyomott, de éreztem, hogy ez valami más lesz, így közöltem, hogy a gyerek jön, és lecsaptam a zuhanyfejet magam mellé, és odatettem a kezem. Jött is szépen, nyomtam, amíg ki nem jött a kis puha fejecskéje a tenyerembe. Soha nem felejtem el azt az érzést, ahogy elfordult a kezemben, és én tökéletesen tudatosan gondolkoztam, hogy akkor most figyelem, melyik válla jön ki előbb, és ott tudom majd biztonsággal megfogni. Így is lett, benyúltam a hóna alá, és fél kézzel kiemeltem a lábaim közül.

Tovább

32. mese: Nekem kellett még idő (Léna)

Megjelent: 2016. jún. 7.

Ami nagyon szép emlék, hogy örülök, eszembe jut, hogy mennyire vártam ezt. Azt is, hogy anya legyek, de azt is, hogy szüljek. És most SZÜLÖK! Aztán, amikor teljesen automatikusan jönnek az aaaaa hangok, elmosolyodok... szülök!!!

Tovább

31. mese: Nem semmi! (Sebi születése apaszemmel)

Megjelent: 2016. jún. 6.

Egy portáson kívül nem sikerült senkivel beszélnem. Ő nagyon kedves volt és „megnyugtatott”, ha szeretném, küld mentőt. Gondoltam magamban, hogy mi a mentőnél kicsit gyorsabban haladunk, ráadásul a megfelelő irányba, tehát ez nem segítség.

Tovább

30. mese: Akkor mi holnap reggel hazamennénk (Sebi születése)

Megjelent: 2016. jún. 5.

Még egy fájás, de ez már tolófájás. Peti mondta, hogy nem, ez nem az, de igen, mondtam én. Kitámasztottam a lábammal és összeszorítottam mindenem, ahogy csak tudtam. 140-nel jöttünk át a piros lámpánál...

Tovább

29. mese: Ebből most tényleg gyerek lesz? (Zsombor)

Megjelent: 2016. jún. 4.

Fel akartam adni. És akkor eszembe jutott, amit olvastam Ina May Gaskin Világra jönni című könyvében, hogy ha elérkezel ehhez a fájdalomhoz, amikor úgy érzed, hogy itt a vége, belehalsz, na, akkor már csak nagyon kevés hiányzik. Perceken belül megölelhetem. És így is lett.

Tovább

28. mese: Ősrobbanás (Hajni baba)

Megjelent: 2016. jún. 3.

Már annyira vártam, annyira szerettem volna, hogy leterítsen ez a nálamnál hatalmasabb erő, a szülési fájások. Úgy vártam, már szinte ilyen kéjelgős érzéseim voltak, hogy maga alá gyűrjön a szülés, ami fölött nincsen hatalmam, amit nem tudok irányítani, csak együttműködni vele. És így másodjára, hogy már volt fogalmam, mi vár rám, volt elképzelésem arról is, hogy az elsőhöz képest mit csinálnék másként.

Tovább

27. mese: Biztonságot kerestem, pokolt leltem

Megjelent: 2016. jún. 2.

Aztán megérkezett anyósom is, mert kértük, hogy hozzon forrásvizet, mert elfogyott, és én nagyon megszomjaztam. Mondtunk neki, hogy lehet, hogy megpróbálom itthon megszülni a babát. Eléggé aggódó arcot vágott, de ezért elfogadta ezt a döntésünket. Nem is maradt sokáig. Két-három percesek lettek a fájások. Úgy döntöttem, hogy bemegyek a kórházba. Úgy éreztem, hogy ott biztonságosabb lesz.

Tovább