igaz történetek szülésről, születésről

742. nap: Ösztöneim szerint (Ágota)

742. nap: Ösztöneim szerint (Ágota)

Nagyon fiatal voltam, amikor első csemeténk úgy döntött, hozzánk érkezik. Becsülettel, lelkesen jártunk a szülés elő-felkészítőre. Igazán megalapozták a beavatkozásmentes szülés igényét bennem. Én meg ugye, hogy majd nevetve, fél lábon! Túrót!

A burokrepesztés után már vinnyogtam („Fááááj!”), hogy adjanak valamit, mert nem bírom. Persze, nem adtak. Persze, hanyatt végig. Persze, gátmetszés… Fúj. Egy évig siralmas volt a házas élet.

Apás szülés volt … F-től vártam segítséget (mára nevetek magamon, és elszomorít). A legtöbb az volt, amikor a kezeit a derekam alá csúsztatta, az nagyon jó volt… De semmi más nem volt jó. Nem tudtunk kommunikálni… Ott sem. El is váltunk pár év múlva.

A gyermekágy nem volt nagy durranás, ha kérdeztem, lelkesen segítettek. Rooming in. Én örültem, hogy nem tukmálják rám, hogy muszáj így csinálni. Egyszer szólt egy öreg nővér, hogy ne tegyem az ágyba a gyereket… Én a húszévesek önérzetével kioktattam. Boldogan csináltam Ágotámmal mindent, az ösztöneim szerint.

B. Zs. J.

Emma > > >
Benedek > > >
Barnabás > > >
Katalin > > >

Véletlenül kiválasztott mesék.