igaz történetek szülésről, születésről

664. nap: Nyári mese: Végül rászánta magát (Frida születése)

664. nap: Nyári mese: Végül rászánta magát (Frida születése)

Így négy gyermek után bizton állíthatom, hogy a test egy nagyon jól működő gépezet. Harmadik gyermekünk, második lányunk, Frida, éppen annyi idő után fogant, amennyi idő Soma születése után eltelt addig, hogy Emma fogant. Sőt, negyedik gyermekünk, második fiúnk, Zsigmond is így tett, pontosan kivárta, hogy Frida 18 hónapos legyen, és akkor ő is megfogant. Így minden évszakra jutott egy-egy gyerek, és most a nyár volt soron.

Szegény Fridámat a legnehezebb időkben hordozgattam a méhemben, de olyan nagy túlélő is lett belőle egyébként. Ő az egyetlen gyermekünk, akinek nem tudtuk a nemét, mielőtt kibújt volna, és annyira biztosak voltunk benne, hogy fiú, hogy hangosan csodálkoztunk, amikor megláttuk, hogy ő bizony lány.

Fridával nehéz volt a várandósság és nehéz volt a szülés is. Vagy legalábbis így éreztem. Gondolom, mint minden, ez is szubjektív. Mindezek ellenére sikerült a legéletrevalóbb és leggyönyörűbb csecsemőt megszülnöm, akit valaha láttam.

A szülésnél Ági, Dorka és egy operatőr voltak jelen, ez utóbbi kamerástul, amire én mondtam igent. Készült erről a szülésről egy rövid film. Később gondolkoztam rajta, hogy esetleg emiatt maradt-e kevésbé jó élmény ez a szülés, de azt hiszem, nem emiatt.

A családi egység, a biztonság érzése nem volt teljes, ez lehetett inkább az oka. Férjem hosszú hónapok óta minden nem létező szabadidejét az építkezésen töltötte. Tudtam, hogy számára nehéz a szülés körüli dolgokra fókuszálni, mert egymillió dolog aggasztja, de azt is tudtam, hogy mindenképp ott akar lenni. Tudtam, hogy pár hónap múlva elköltözünk abból a lakásból, és hogy addig még mennyi mindent kell csinálni, hogy az új hely lakható legyen. Pedig úgy volt, hogy a baba már az új otthonunkban születhet meg.

Örökkévalóságnak éreztem ezt a várandósságot, olyan hatalmas voltam és rosszul voltam, fulladoztam a nagy hőségben. Semmilyen hidegfront nem hozta meg a várt hatást, nagyon tehetetlennek éreztem magam, és a folytonos buta kérdések is nagyon idegesítettek. Nem voltam jó általános állapotban, nem tudtam vidáman felfogni magam körül a történéseket. Sokat voltam egyedül Somával és Emmával, aztán Frida se akart jönni, csak vártam, vártam, de nem jött. Biztos ő is várta, hogy rendeződjenek a dolgok, de arra hiába várt, olyan sokáig nem maradhatott bent.

Végül rászánta magát egy reggel, és elindult. Minden ugyanúgy zajlott a kitolásig, mint Emma születésénél, teljesen ura voltam a helyzetnek, talán túlzottan is, ezért nem is tudott magával ragadni ez a szülés. Mikor kiszálltam a fürdőből, nagyon erős fájások törtek rám, olyan erősek, hogy úgy éreztem, mindjárt kibújik a baba. De még nem bújt ki, hiszen el sem folyt a magzatvíz, amiről én tejesen el is feledkeztem, hogy létezik. Nyomtam nagyon erősen, mert erős volt a késztetés, de úgy tűnt, semmit sem haladok. Aztán hatalmas sugárban ömlött végig a fürdőszobán a magzatvíz, mindent elmosva, elárasztva. Nagyon jó érzés volt, tudtam, hogy most már minden sínen lesz, és kisvártatva meg is született Frida lányom, a kis dzsin. Gyönyörű gömbölyű rózsaszín arcú, mandulaszemű tibeti szépség, akinek mellesleg hatalmas és szőrös vállai voltak, de a lábai nagyon aprók.

Szülés után nagyon el voltam fáradva, és rendkívüli izomláz gyötört, a hátamban főleg. A méhösszehúzódások is nagyon gyötrőek voltak, a mellem is szörnyen fájt. Az első hetet megszenvedtem, de ismét gyorsan helyre jöttem.

Frida négy hónapos volt, amikor Szentendrére költöztünk. Nagyon vártuk, és azóta is imádjuk ezt a helyet. Már rég az új helyen laktunk, amikor végre sort kerítettünk a szülés utáni beszélgetésre Ágival és Dorkával. Ági a beszélgetés végén mondta, hogy hát ez úgy szokott lenni, hogy „új ház ‒ új gyerek”, és nyugodjak bele. Én mondtam, dehogy, hát Frida az új gyerek az új házban, mire Ági felvilágosított, hogy Frida a régi házban született, tehát ő nem ér. Tiltakoztam. De hiába, mert Zsigmond addigra már valószínűleg kiválasztott minket, és Ági is valahonnan értesült erről.

G. J.

Soma >>>
Emma >>>
Zsigmond >>>

Véletlenül kiválasztott mesék.