igaz történetek szülésről, születésről

1121. nap: Az egész család együtt (Judit születése)

1121. nap: Az egész család együtt (Judit születése)

Mikuláskor tudtuk meg, hogy nyárra Judit érkezik hozzánk. Marci terhességi tesztet kapott ajándékba a Mikulástól. Mi ez, Papa, toll? – kérdezte Ármin.

Londonban folyt a gondozás első fele, ahol az otthonszülés gyakori, ezért bennem is már korán felmerült a lehetősége. Több barátnőm is volt, aki otthon szült. Időközben megtudtuk, hogy nyáron már ismét Magyarországon leszünk, ezért elkezdtem az itthoni helyzetnek utánanézni. Marcival gyakran megbeszéltük a kérdést, de az utolsó pillanatig nyitva akartuk hagyni a kórházi és az itthoni szülés lehetőségét is. A várandósság nagyon jól telt, élveztem a munkát és az Árminnal és Zsófival együtt töltött időt.

Már hetek óta meleg nyár volt, a gyerekekkel folyton vizes helyekre mentünk. Egy vasárnap, a 38. héten délután éreztem, hogy a hasam rendszeresen keményedik. Nagyon örültem neki, vártam, hogy mi lesz belőle. Elsétáltunk mind együtt a henteshez zsömléért. A teraszon vacsoráztunk, Ármin és Zsófi nagyon fel voltak dobva, hancúroztak, repülő cicákat láttak az égen, azon kacarásztak. Mikor végül lefektettük őket, arra gondoltam halványan, hogy reggelre meglesz a baba, és hogy rakott krumplit kellene főznöm, hogy éjjel legyen a bábáknak mit enniük. Végül nem főztem, de rendet raktam, felmostam, kisikáltam a fürdőszobát és előkészítettem az ágyat. Fél tizenegy körül aludtunk el.

Háromnegyed egykor arra ébredtem, hogy keményedik a hasam. Megnéztem az órát, ötpercenként ismétlődött. Kimentem a fürdőszobába, ráültem a vécére, és a fájások erősödtek. Gondoltam, kipróbálom a vizet, ha már kéznél van a kád. A hasamra forró vizet folyattam, és ez nagyon jólesett. Néztem, ahogy csorog a víz, végtelen sok időnek tűnt, amíg a kád megtelt vízzel. Közben arra gondoltam, hogy szép nagyra tágulok, a baba bőven ki fog férni.

Mikor megtelt a kád, már elég intenzív volt az érzés, ezért kikiáltottam Marcinak, aki ekkor még az ágyban aludt. Kértem, hogy hívja a bábát. Végül én beszéltem vele. Ekkor a szomszéd szobában Árminék is felébredtek, ezért a Mamát is felhívta Marci, hogy jöjjön vigyázni a gyerekekre.

Mire leraktuk a telefont, már indultak is a tolófájások. Éreztem a kezemmel a baba fejét, úgyhogy megtámasztottam a gátamat, és valamikor a vizet is leeresztettem. Marcinak is mutattam, hogy itt van a baba feje, megfogta, így végül a harmadik tolófájásra az ő kezébe csúszott ki Judit.

Nagyon megható volt ez a tökéletes kis lény, akin minden a helyén volt és azonnal működött. Eresztettünk új vizet, és a hasamra tettük a magzatmázas kis Juditot, aki kicsit nyekergett, aztán röviden fel is sírt. Gyönyörű, formás kis baba volt. Hihetetlen élmény volt ez az idő, amíg mi hármasban lehettünk az újszülöttel. Néztük, simogattuk, ő pedig fél szemmel csodálkozva hunyorgott.

Nemsokára megérkezett a Mama, majd Ági is. A köldökzsinór már régen nem lüktetett, ezért Ági lefogta, Marci pedig elvágta. Juditot Marci a meztelen mellkasára ölelte, én pedig felguggoltam, és kicsúszott a lepény is. Mama elment a nagyokhoz, én lezuhanyoztam és lefeküdtem. Ági megnézte a gátamat, egy horzsolást talált csak. Judit és én pihentünk a nagyágyban, Marci főzött nekem kolbászos lecsót, Ági kitöltötte a papírokat.

Fél öt felé ő elment, Mama pedig kihozta Ármint és Zsófit, hogy megnézzék a kistestvért. Ármint úgy elárasztották az érzelmek, hogy sírni kezdett. Zsófi lelkesen konstatálta, hogy: „Baba”. Ezután mindenki aludni ment.

Bár a kórházi szüléseket is szerettem, hatalmas különbség volt, hogy az egész család együtt lehetett, és Marcinak is jutott elég idő a babával. A szoptatás sokkal könnyebben indult, mint a nagyoknál, már a kádban is mellre tudtam tenni Juditot, és utána is nagy volt a lelkesedése. Idilli volt, ahogy itthon fekhettünk a babával az ágyban, és kiláttunk a nyári kertre. Marci mindennel ellátott, Ármin és Zsófi Mamával voltak néhány napig napközben, Judit pedig bölcs arckifejezéssel vette tudomásul, hogy ez hát a nagybetűs élet.

Z. L.

Ármin > > >
Zsófi > > >

Véletlenül kiválasztott mesék.