A szüléstörténetekről

A szüléstörténet önző műfaj, addig jó, amíg egyszemélyes a sztori. Ez is csak rólam szólt, én voltam. Így tán nem is látjátok, mit adtok. Nem tudom, tudjátok-e, hogy az egész világ fordul attól, hogy – és ahogy – segítetek. Avagy nyilván tudjátok, de a visszajelzés sosem elég. (Olyan alapvető fogalmak voltak tökéletesen üresek számomra 34 évig, mint „szülőház”, „önzetlen”, „nőiség” stb. Hihetetlen. Azt hiszem, utoljára egészen kisgyermek koromban tanultam ennyit, anyukámtól, mint amennyit közel egy év alatt Tőletek.) Sz. V. (a képen: V. K.)

Véletlenül kiválasztott mesék.

• 1501. nap: Mint a katonaság – kórházi szülésem története (Szonja)
• 1615. nap: „Feküdj fel a hullámokra!” (Lukács születése)
• 41. mese: Hol kezdődik a szülés története? (Bobó születésének apameséje)
• 1890. nap: Addig nem lesz szülés, míg nem írom alá a papírokat
• 1240. nap: Hepehupás vén Szilágyban – Cifra Kalotaszegen – Pityókaboros Csíkban