966. nap: „Most meg mit bőg?” (Angyalkák)
Huszonhárom évvel ezelőtt – már csak pár nap volt a nagy napig – vérezgetni kezdtem. Ő még nagyon aprócska volt, épp csak hogy kiderült, hogy van. Félve kérdeztem anyukám, mit kellene ilyenkor tenni.
Az esküvőnk előtti napon: Kórház. Veszteség. Fájdalom. Igaziból ő volt az első angyalkánk.
A szakemberek véleménye – „Fiatal még. Jobb ez így.” – nem volt vigasz, sőt nagyon távolinak tetszett. Nem tudom elfelejteni, ahogy rám förmedt egyikük: „Most meg mit bőg?”
Néhány hónapos házasok voltunk már, amikor egy este megismétlődött minden, bár ő már picivel nagyobb volt. Vér. Kórház. Veszteség. Vigasztalan vigaszok. Fájdalom. Ő volt a második angyalkánk.
Azt hiszem, bármit megtettem volna, hogy végre megszülethessen. Ha arra kérnek, hogy fejen állva szüljek, azt is.
A harmadik várandósság felét kórházban, veszélyeztetve, fekve töltöttem. Alaposan hospitalizáltak. És megszülethetett az első babánk, de ez már egy másik történet.
B. Cs.
Dusán > > >
Dafna > > >
Simon > > >
Emma Dorka > > >
Boján Benjamin születése – anyaszemmel > > >
Boján Benjamin születése – testvérszemmel > > >
Véletlenül kiválasztott mesék.
- 1368. nap: Göndör hajú kis angyalka (Gyöngyi, 1967)
- 19. mese: Bárcsak a férjemre hallgattam volna (Anita születése)
- 1820. nap: Felelősek vagyunk a gyerekeink születéséért
- 1331. nap: Magyar/angol terhesgondozás és szülés (Megnyugtató orvosi kontroll)
- 1614. nap: A kis csillaglovas (Berzsián születése)










