igaz történetek szülésről, születésről

755. nap: Hurrikán, ami teljesen magával ragad (Aliz születése)

755. nap: Hurrikán, ami teljesen magával ragad (Aliz születése)

Emlékszem arra a napra, amikor kezdődött. Mivel a 25. héttől voltak jósló fájásaim, nem fektettem rá nagy hangsúlyt, hogy akkor is vannak. A szüleimnél voltunk vasárnap, és nap végére, amikor hazafelé tartottunk mihozzánk az öcsémmel, már túl sűrűn jöttek. Tudtam és éreztem, de egyszerűen nem hittem el, hogy nemsokára a kezeimben tarthatlak. Végül valóban én voltam, aki először a kezeimben tarthatott, mert én kaptalak el, amikor kicsúsztál.

Apa vidéken volt autót venni. Nem sokkal azután érkezett meg, hogy mi is megjöttünk. Egyből szóltam neki az öcsém jelenlétében, hogy lehet, hogy ez lesz a nagy nap. A tesóm megmerevedve nézett, nem egy laza típus a szülést illetően. Azt hiszem, félt, azért sem szóltam neki előbb.

Otthon tettem-vettem, gyorsan ment az idő. Olyan tíz óra felé telefonáltam az illetékesnek, hogy valószínűleg valami elindult. Oké, igyak egy kis alkoholt, és majd meglátjuk. Fél üveg pezsgőt benyomtam, és eléggé felgyorsult a dolog.

Éjfélkor megint telefonáltam, de abban maradtunk, hogy még várunk. A „tüneteim” alapján még 12 óra is lehet. Én hittem a bábánknak, és a férjem sem volt valami „szülős” hangulatban. Azt is tanácsolta, próbáljak aludni, de nekem az nem ment volna. Apa aludt a többiekkel. Én keltettem fel, amikor telefonáltam, de aztán visszafeküdt. A nappaliban aludt a matracon, ment a tévé. Mindig tájékoztattam, épp mit érzek vagy mennyire fáj.

Járkáltam a házban, némán tűrtem a fájdalmat. Megpróbáltam lefeküdni, de öt perc elteltével, amikor jött a kontrakció, annyira fájt, hogy szinte felugrottam. Két órakor éreztem, hogy nincs tovább, és telefonáltam. Rövidebb beszélgetés után megegyeztünk, hogy lassan jó lenne a segítség. Oké, elindul. Öcsémet keltjük, hogy induljanak. Jó érzés volt, amikor elmentek, mert már elég régóta tartottam magam. Üvölteni akartam, és üvöltöttem is. Nagyon gyorsan haladtunk, olyan volt, mint egy hurrikán, ami teljesen magával ragad. Nem emlékszem teljes egészében, csak részletekre.

Leültem a matracra, és ringatóztam előre-hátra. Viccesnek éreztem magam, de ez segített elviselni a fájdalmat. Egyre jobban fájt, szóltam Apának, segítsen. A konyhában álltunk, és kapaszkodtam belé. Közöltem vele, én nem szeretnék több gyereket. Hallgatás beleegyezés, gondoltam. Úgy éreztem, szétszakadok. Nem bírtam mit tenni, de vártam a végét.

Bementem a nappaliba, és letérdeltem a matracra. Odanyúltam magamnak, és megéreztem a fejecskédet. Olyan hihetetlen volt. Nyomnom kellett, de nem bírtam, annyira fájt. Nagyon kiabáltam, Apa kért, sétáljunk a másik szobába. Átértünk, kértem egy plédet a földre, hogy rátérdeljek. Csak ez az egy pozíció volt elviselhető. Apát megkértem, tartson meg a hónom alatt. Nyomtam, és éreztem, ahogy haladsz lefelé. Nagyon jó volt így.

A szünetekben az ágyunknak támaszkodtam. Ő a derekam masszírozta, és ezért nagyon hálás voltam neki. Nem tudom, hányadik nyomásra lettél meg, csak az utolsó kettőre emlékszem. Éreztem, hogy jön a kontrakció, és össze kell szednem magam. Nagyon nehéz volt. Mindig odatettem a kezem. Ez annyira ösztönös volt. Nyomnom kell megint, érzem. De amikor elkezdtem, jobban fájt. Akkor is meg kell tennem, nincs visszaút. Összeszedem minden erőm és akaratom.

Egyszerre csúsztál ki belőlem egy hatalmas nyomással. Ott ültem a földön, és tartottalak. Nagyon szép voltál, szabályos kerek kis fejecskével. Gyönyörködtem benned. Apa átszaladt a garázsba a fényképezőgépért. A tested sikamlós volt, a köldökzsinór meg rövid. Alig bírtam felállni veled. Valahogy felmásztunk az ágyra Apa segítségével.

Mikor kedves bábánk megérkezett, tízperces voltál. Eléggé sírtál, de elkezdtél szopizni, és megnyugodtál, majd mély álomba szenderültél. Segítséggel megszabadultam a méhlepénytől. Ez is megvan. Minimális sérülés keletkezett rajtam, ellátást nem igényelt.

Mikor megkérdezik, milyen volt a szülés, én azt mondom, gyors és fájdalmas. De emellett nagyon boldogságos is. Köszönöm neked, és annak, aki támogatott!

N. A.

Szonja >>>

Véletlenül kiválasztott mesék.