1638. nap: Az összes égi és földi energia (Mimi születése)
„Gyere, kislány, gyere!”, oda lélegzek, oda képzelem a lélegzetet, a méhembe, a babához, oda húzom le, majd nagy levegővel ki, jól belemegyek, ez az, hadd fájjon. És fáj is, és mire felérünk a harmadik emeletre, érzem, hogy ez már nem ugyanaz a fájás, hanem az a fájás, amit már nem lehet lelélegezni, nem lehet belelazulni...
Tovább1637. nap: Nővérke, kérem… (1950)
A szenvedések éjszakája elmúlt./Itt fekszem fáradt, csendesen./„Nővérke kérem, úgy szeretném látni,/mutassa meg a picinyem!”/– szóltam halkan és szememmel követtem,/ahogy még tett-vett körülem./„Igen, igen, de annyi még a dolgom!/Tessék megkérni majd a reggelest...”
Tovább1636. nap: Életem legszörnyűbb élménye (Marci születése)
Nem tudom, hogy más érez-e valamit a műtét során – mert ugye gerincbe egy adag érzéstelenítést kaptam, már nem emlékszem, hogy ez most spinális vagy epidurális-e, de nem is számít –, én éreztem sok mindent, elég kellemetlen volt, ahogy éreztem, hogy húzzák-vonják a dolgokat, meg ugye hallottam is mindent. A műtőasztalon kicsit megijedtem, amikor hallottam, hogy Marcit nehezen tudják kiemelni, aztán megkönnyebbültem, amikor ő már kint volt.
Tovább1635. nap: Én csak fotóztam – közben a lelkem szárnyalt
A kórházhoz egyszerre értünk a doktorral, aki kiszállt, odajött a kocsihoz, és mondtuk neki, hogy csináljon valamit, mert szülünk. Gyorsan futott a sorompóhoz, felengedték, behajtottunk a kórház bejáratához. De itt még vissza volt kb. húsz méter a bejáratig. Szerintem Ágota életének leghosszabb húsz métere volt.
Tovább1634. nap: Cuki és combos (Julia meséje Miri születéséről)
Cuki és combos volt. Örültem, hogy van nekem egy kistestvérem. Akkor jött Bella, és én ölembe vettem Mirit. Egy kicsit nehéz volt. Összebújtam vele a szófán. Többre nem emlékszek. Itt a vége, fuss el véle.
Tovább1633. nap: Szép, harmonikus, beteljesítő (Miriam születése)
Egyszer csak jött a gyerek, és ott feküdt a karomban. Ez egy nagyon érdekes érzés, a kettőnk gyerekét a saját kezembe fogadni. Szebben, harmonikusabban, beteljesítőbben nem lehet elképzelni a születést.
Tovább1632. nap: Munkatechnikailag teljesen kibillentve (Martin születése)
Füvet nyírtam és gereblyéztem. Te félbeszakítottál, be kellett jönnöm, ami engem munkatechnikailag teljesen kibillentett, mert már nem sok volt hátra belőle. Bella később érkezett. Ez számomra idegen volt, mert nem tudtam, mit csináljak, mert itt volt a bába.
Tovább1631. nap: Magzatmázas földönkívüli (Julia születése)
Azt mondtad, hogy ez a világon a legszebb gyerek. De számomra olyan volt, mint egy földönkívüli, annyira magzatmázas volt. A kórház számomra nagyjából oké volt, de az embernek az intézménnyel szemben teljesen alá kell rendelnie magát, ez a születéshez nem méltó.
Tovább