igaz történetek szülésről, születésről

1407. nap: Kinyomták belőlem (Áron)

Megjelent: 2014. aug. 12.

Nagyon közeli barátnőm elvitt egyszer egy tanfolyamra, ahol Geréb Ági beszélt. Az információs estre mentünk el együtt. Barátnőm pocakos volt, otthon akart szülni, és már jól ismerte Ágit.

Én nem emlékszem semmire, amit akkor mondtak. Valahogy nem érdekelt, egyáltalán nem hallottam meg. Arra emlékszem, hogy Ági nagyon nyugodt, magabiztos ember.

Másfél év múlva én is pocakos lettem. Meginterjúvoltam szinte minden ismerősömet, ki a nőgyógyászuk, melyik kórházban szültek, vagy terveznek szülni… és döntöttem. Bababarát kórház, a doki nem avatkozik be fölöslegesen.

Eljöttek az utolsó napok, egyre többször kellett bemennem vizsgálatra. Az egyik vizsgálat után elkezdődtek a fájások. Gyengék voltak, de én mértem őket, milyen gyakran jönnek, mennyi ideig tartanak. Ez így ment két napig, alig aludtam, teljesen kifáradtam. Ekkor a doki azt mondta, menjünk be. CTG… de nagyon nem bírtam már a fájdalmat. Elmagyarázták, hogy ha ez így megy, nem fogom tudni megcsinálni. Ezért epidurális érzéstelenítést javasoltak, meg oxitocint. Elaludtam, pihentem néhány órát. (Férjem majdnem elájult, amikor a gerincembe szúrtak… őt is elküldték pihenni).

Aztán megjelent az orvos, az érzéstelenítést már nem kaptam tovább… és a kitolási szak szörnyű volt. Kinyomták belőlem Áront… de végre vége volt. Összevarrtak, Áront elvitték megvizsgálni… majd megkaptam őt még a szülőszobán, megszoptathattam. Öt nap múlva hazamentünk, a gátmetszés nagyon sokáig fájt.

De nagyon örültem a babámnak, nagyon jó volt anyukának lenni, szoptatni, kendőben hordozni a gyerekemet.

B. É.

Összefoglaló > > >
Barnabás > > >
Illés > > >
Boróka > > >

Véletlenül kiválasztott mesék.