A legutóbb megjelent mesék
747. nap: Elment a víz! (Ábel születése)
Éváék kimentek egy kicsit levegőzni, addig a babám, akit Ábelnek neveztünk el, szépen szopizott. Nézegettük, megint egy icipici baba. Nem volt rég, hogy Levi született (nincs másfél éve). Rettentően örültünk, végre minden úgy történt, ahogy mindig is szerettük volna: itthon voltunk, nem mentünk kórházba és még a bábák is itt voltak.
Tovább
746. nap: Karakán (Katalin)
Megérkezett Katalin. Köldökzsinór rövid, de rám teszik, hagyják. Csecsemős normális. Apa kereszttüzében. Végül az elismerés a szülésznőtől: „Az ilyen szülőasszony olyan ritka, mint a fehér holló!” (Van ilyen, csak ők otthon szülnek.)
Tovább
745. nap: Anyatigris (Barnabás)
„Nem fogom itt reggelig varrni!” „Beszéljen velem tisztességesen!” Azért leszíjaz. Magamban káromkodom. Egy tolófájás, és kinn a babánk.
Tovább
744. nap: Maradjunk a beváltnál (Benedek)
Kérdeznek mindenről, normálisan, nem kioktatva. Így is lehet sétálni. Hagynak békén, egyedül. Megy ez. Baba jól van. Burokrepesztés... Ahhh. Már nem győzködnek. A harmadik gyereknél nincs gátvágás. Benedek jól néz ki, nem kék. Nyakán a zsinór. Én vágom el a köldökzsinórt.
Tovább
743. nap: Tipikus útkeresős (Emma)
Őrlődés. Végül mégis a kórház mellett döntök. (Ó, én naiv balga...) Minden lefixálva, minden megbeszélve. Egy téves riasztás… két téves riasztás… a másodiknál maradok. Apás szülést szeretnénk, azonban J., a férjem, szót fogad az épp ügyeletes „senkinek”, hazajön. Nem marad. Hiába kérem, bizonygatom, már nem fog visszaérni, ha elmegy. No jó, akkor egyedül.
Tovább
742. nap: Ösztöneim szerint (Ágota)
Igazán megalapozták a beavatkozásmentes szülés igényét bennem. Én meg ugye, hogy majd nevetve, fél lábon. Túrót. A burokrepesztés után már vinnyogtam („Fááááj!”), hogy adjanak valamit, mert nem bírom.
Tovább
741. nap: Háborított háborítatlanság két tárgyalás között (Regő)
Én asszonyállat módjára ordítottam és toltam. A bábám szinte becsúszott alám, és mondta, hogy egy ujjpercnyire van a baba feje, és én csak nyomtam, nem tartottam vissza, nem akartam pihenni, mint az előzőeknél, hanem meg akartam szülni a kisfiamat.
Tovább
740. nap: Anyaságom története (Zsombi)
A baba életét az anya ellenében is védik, amíg magzatként az anya testében van, amint kibújik, már lehet titokban cukros vizet tömni bele az anya és saját maga tudta és beleegyezése nélkül. (Az állatkertben az állatokat is csak azzal lehet etetni, amit az állatkert jóváhagyott!)
Tovább