A legutóbb megjelent mesék
1747. nap: Interjú a várandósságról
Biológiatanár vagyok, és a diákjaimnak választható feladatként adtam, hogy a saját születésükről készítsenek interjút édesanyjukkal. Az alábbi interjút készítő tanítványom hozzájárult, hogy megosszam veletek az írását, hogy szerepelhessen az oldalon. Olvassátok szeretettel.
Tovább
1746. nap: Csabber Babber
Nem gondoltam, hogy így is érezheti magát az ember gyermekszülés után. Hihetetlen energiák szabadultak fel bennem. Legszívesebben körbeszaladtam volna a falut, és minden házba bekiabáltam volna, hogy milyen csodálatos nap ez a mai!
Tovább
1745. nap: Idők, helyek, születés
Fél 12-kor megérkezik Bábánk és a nyugalom. Sűrűsödnek a fájások. Borogatást csinálunk, felváltva maszírozzuk Hellát. Azt látom rajta, hogy kezd elhagyni minket. Utazik egy másik dimenzióba, lebeg egy olyan állapotban, amit mi, férfiak sohasem tapasztalhatunk meg (legfeljebb próbáljuk megközelíteni némi alkohol segítségével). Hihetetlen számomra, amit látok és hallok. Nyögés, fájdalmas hangok, pihegés.
Tovább
1744. nap: Ebből élünk
Megjött hát a felmentő sereg és tehetetlenül toporgott az ajtóban. Azt hittem, a srác meg akarja vizsgálni Klarat, de csak a hasát tapogatta meg valami soha nem látott műfogással és megállapította, hogy még nem fordult be, úgyhogy menjünk. Klara már rég „elutazott”, ordított, ha el is indult a szünetekben a szobaajtó felé, mindig visszafutott a helyére és újra nyomott.
Tovább
1743. nap: Hosszú nap
Ági szívhangot keres. Talál is egyet, de mikor kérésére megkeresem Ágnes pulzusát, halljuk, hogy az az övé. További keresés, megvan a babáé. Nem igazán jó, ezért Ági azt mondja, hogy most azt üzeni a baba, hogy már szeretne kijönni, úgyhogy ha jön a következő, Ágnes segítsen a babának. Az időközben odakészített fogadópárnát a kezembe veszem. A kontrakció jön, Ágnes segít, megjelenik a baba feje, és rögtön utána kiröpül a kicsi test is.
Tovább
1742. nap: Egy meg nem született gyermek története
Bízzak a testemben, hiszen úgy lett megteremtve, hogy el tud engedni, ha kell. Hogy menstruációhoz hasonló görcsöket fogok érezni, és pár óra alatt megtörténik. Hogy ha túl sok vért vesztenék, vagy elájulnék, akkor azonnal kórház, vagy akár mentőt is kell hívni. De tudjak róla, hogy a női test, amibe engem is bújtattak, erős, és hitelesítve van a szülésre és a vetélésre is.
Tovább
1741. nap: Születés az ősök útján (Buda Zalán)
Ez már a kitolás, Edina megérinti a gyerek fejét a szülőcsatornában. Én már erre nem vagyok hajlandó. „Hol szülsz? Most dönteni kell! A kád vagy a szoba?” Pillanat alatt leterítem az ágy elé a vastag, puha pokrócot, rá a dekubituszt. Edina még a kádban, sietek vissza. Épp a következő tolófájás jön.
Tovább
1740. nap: Szülővé születünk (Buda Zalán)
A gyerekek teljes természetességgel élték meg az eseményt, a vér látványa sem okozott gondot. Ők kérdeztek, mi válaszoltunk, és az ő szintjükön teljesen érthetővé vált minden. Látták, érezték és a beszélgetés után tudták is: ez így van rendben. Az élet pedig megy tovább, mintha mi sem történt volna.
Tovább