A legutóbb megjelent mesék
835. nap: Nagyon jó volt!
Most itt vagyok, azaz ott, egy másik kontinensen, pontosan a világ végén, Ausztráliában. Itt természetes otthon is szülni, és van jövőkép, kedvesek az emberek, világosak és logikusak a szabályok… Melegséggel tölt el újra, ha terhes anyukát látok!
Tovább
834. nap: Megvan a baba!
A második babánk se akart a doktor által kiszámolt időpontban megszületni, és engem már kezdett idegesíteni a sok kérdezősködés, és nagyon fáradt is voltam, mert a nagyobbik gyerekünk épp fogzott, és hetekig sírt éjszaka, szegény. Negyedikén elmentem a kórházba CTG-re, de olyan undokok voltak, hogy többet oda nem mentem. Szerencsére volt CTG az Alma utcában is, és utána már oda jártam, ahol tisztelettel és kedvesen bántak velem, és nem akartak megalázni.
Tovább
833. nap: Jön a baba!
Tizennyolcadikára voltam úgymond „kiírva” az első kisbabámmal. Aznap...
Tovább
832. nap: Van remény (Előszó)
Kamaszkoromig úgy gondoltam, ha ilyen a szülés, akkor köszönöm, de én nem kérek belőle. Aztán kezembe akadt F. Várkonyi Zsuzsa „Normális szülés” írása (Valóság, 1990), ami rádöbbentett arra, hogy szülni lehet úgy is, mint a nagymama, csak ahhoz otthon kell maradni, arra a magyar kórházak nem alkalmasak.
Tovább
831. nap: Egy bábainas naplójából (Lőrinc)
Nekem ezt még szoknom kell ám – nem megy csak úgy, pláne vécén ülő szülő nőkből kivarázsolni azt a gyereket! „Fogd már meg!” – szólt. Ja, jó! Persze, de gyere már légy szíves te is! Már ott is van, és ketten kétfelől fogjuk, mondanom sem kell, Ági a jó oldalon nyúlt oda, közben gyorsan letekerte a zsinórt, előreadta a kisbabát, és onnantól már sínen volt minden.
Tovább
830. nap: Így is lehet (Lőrinc születése)
Mit nekem tolófájás, tudj’ Isten, hogy hívják, másabb-e, mint az előző kontrakciók voltak, de tolja ki a gyereket, szinte húzza ki belőlem, nem érzem azt a szenvedést, mint a kórházban fekve. Kitolás közben felnézek, Zoli tekintetét keresem, nem veszi észre, hogy őt nézem. Jó ránézni, látom az arcán, hogy állatiasan üvöltök, ahogy a torkomon kifér, de ő nem fél, nem aggódik, nyugodt, ez megnyugtat engem is.
Tovább
829. nap: Szülés két felvonásban szünettel (Vince születése)
Most már tudom, hogy a szervezetem nem érezte magát egy idegen helyen biztonságban, és ezért állt le a szülés. Mert hormonálisan így működünk, nem véletlenek az ilyen leállások kórházba érve, mert hiába gondolják sokan fejben, hogy a kórház egyenlő biztonság, a testük mégis az ellenkezőjét mondja!
Tovább
828. nap: (G)Átvágva (Hanna születése)
Jó (durva) alapos belső vizsgálat után (de szeretném, ha egyszer minden férfiorvos átesne ilyenen, Istenem, de nagyon szeretném…), szerinte ez a gyerek teljesen jól be van illeszkedve, lehet szülni ilyen méhvel, hisz teherbe is tudtam esni, még a kiskönyvembe is beírja, hogy szülhetek… Még röhöghetnék is. Nő vagyok, terhes is volnék, és még engedélyt is kaptam, hogy szülhetek…
Tovább