A legutóbb megjelent mesék
859. nap: Arctalan, névtelen segítőkkel (Száva)
Én ekkor mondtam, hogy megpróbálnék állva szülni, a válasz, nem lehet, akkor kértem, hadd próbáljam meg négykézláb. A válasz, némi sértettséggel, hát próbáljam. Majd, amikor tíz perc után nem történt semmi érdemleges: „Anyuka, látja, nem megy így, na, feküdjön fel az ágyra, úgy lesz a legjobb!”
Tovább858. nap: Kértem a testemet, biztattam a babámat (Csilla)
Találtunk egy bababarát kórházban egy helyes doktornőt. Ebben az időben jöttem rá, hogy csak női személyzettel vagyok hajlandó szülni, és egyáltalán, női orvosnak engedem, hogy megvizsgáljon. Azóta ez az elv nem változott, sőt erősödött, most már a fogorvosom is csak nő lehet. A mai napig nem tudom elfogadni és megérteni, mi keresnivalójuk van számunkra idegen férfiaknak a szülésnél és a nőgyógyászai vizsgálatoknál.
Tovább857. nap: Születések születése (Tettem a dolgom, és közben apa lettem)
Már délután a Kedvesem jelezte, hogy valami van. Én férfiként egy logikailag egyszerű igenre vagy nemre vártam, főleg már két gyerkőc után, de hiába. Nem tudom… Talán... Vagyis megmérettetésem apaemlékezetemre hagyatkozva valahol itt kezdődhetett.
Tovább856. nap: Vágom a centit (Dorka születése)
És még meg is érinthettelek, mielőtt elvittek reggelig, ez ám a protekció! Igazi öröm! Igazi boldogság! Megszülettél, kicsi Csillagom!
Tovább855. nap: Ötről hatra (Janka születése)
Szólok ennek, szólok annak, gyorsan, ameddig telefonálni tudok – kis takarítás, szoptatás, na, ezt nem kellett volna, ez a söprű már itt marad.
Tovább854. nap: Otthon kezdődött, kórházban végződött (Péter születése)
A mentők kijöttek, és gyönyörködtek a babában, kérdezték Ágit, hogy mikor született, de aranyos. A bába egyre feszültebb volt, és próbálta rávenni őket, hogy inkább velem törődjenek, ne a babát fényképezzék mosolyogva, hanem mondjuk, kössenek be egy infúziót. Végül hordágyra kerültem, és egy szál takaró alatt meztelenül beszállítottak a kórházba.
Tovább853. nap: Tapasztalt szülés (Zsolti)
És nem volt ott a Geréb. És menjen mindenki a büdös francba, aki erről egy kicsit is tehet! De ott volt Juli, és ez kicsit kárpótolt. És ott volt másik Ági – és így legalább egyszer vele is szülhettem. És nagyon-nagyon jó volt. Velük, az angyalokkal, és köszönöm nekik, hogy vannak, és hogy vannak nekem.
Tovább852. nap: Nincsenek a csodára szavak (Róza)
Farsang közeledik. Csirkecombot rántatok anyósommal. Ezt rendelték a fiúk farsangra, s én most viszolygok a hússütéstől. Hát autózunk O. felé a combokért. Durr. Hatalmas tócsában ülök. Azt a mindenit, ilyen még nem volt. Ez itt magzatvíz, kérem. Na, akkor a comboknak lőttek, visszafordulunk.
Tovább