A legutóbb megjelent mesék
907. nap: Születési hely: „Egyéb” (Esra születése)
És tényleg: szülnék, de ugyanaz van, mint legutóbb. Képekben gondolkodom, nem tudok semmit verbalizálni, érzem, hogy mire volna szükségem, de nem jön ki a számon. Nincs is kinek. Kis vér jön, és én nagyon megijedek.
Tovább
906. nap: Sima ügy, csak közben család lettünk (Tódor születése)
Mivel „versenyhelyzetben’’ én mindig bestresszeltem és simán levertem azt a lécet, aminél helyből magasabbat ugrom, egyértelmű volt a színhely. Nálam kórház kb. tuti császár. Bocs, kösz, nem
Tovább
905. nap: „Profi ellátás” (Lukács születése)
Arra emlékszem, hogy nem volt lelkes, de tudomásul vette a döntésem. Tisztában volt vele, hogy a döntés joga az enyém. (Mindkét angol szülésnél ugyancsak tiszteletben tartották, hogy nem kértünk sem ultrahangvizsgálatot, sem AFP-t. És a csecsemőkori oltások közül sem kapták meg gyerekeink az összeset.)
Tovább
904. nap: Otthonos szülés a kórházban (Rebeka)
Háborítatlan, örömteli szülésre vágytam. A szülésem minden vágyamat felülmúlta. Valószínűleg ehhez hozzájárultak a meditációk, a jóga, a homeopátia, a kismamamasszázs, a gátmasszázs. És persze, szerencse is kellett.
Tovább
903. nap: A harmadik szülésem: Egy nyár végi napon (Zádor)
A szülés a felesleges burokrepesztés miatt veszélyes, az indokolatlan oxitocinadagolás miatt veszélyes, az epidurális érzéstelenítés miatt, a háton fekvésre kényszerítés, a siettetés, a kompetencia elvesztése, a megfélemlítés, a megalázás, és a megfelelni akarás miatt veszélyes.
Tovább
902. nap: A második szülésem: Virágvasárnap éjjel (Lelle)
Körülbelül félidős lehettem, amikor betoppantam az információs hetükre. Az hagyján, hogy a kórházi szülésfelkészítő szakmailag meg sem közelítette ezt, de maga a légkör… Mintha hazaérkeztem volna. Körös-körül kedves, barátságos és nyílt emberek, akik nem ítélkeztek mások felett, hasonló gondolkodásúak, mint mi vagyunk, és nem mondták meg, mit kellene tennem
Tovább
901. nap: Az első szülésem: Virágvasárnap hajnal (Zsombi)
Akkor olvastam először a Gyöngéd születés című könyvet, ami nagyon mély hatást tett rám. Tehát már nem csak az volt fontos számomra, hogy hogyan szülök, hanem hogy a babám is a lehető leggyengédebb gondoskodást kaphassa utána, hogy a legoptimálisabb módon indulhasson el az életbe. Ez viszont már sajnos nem jött össze.
Tovább
900. nap: 72 órás VBA2C (Máté születése)
Morcos szülésznő után még morcosabb ügyeletes orvos várt rám. Elkezdtek kötözködni velem és ellenezni a tervemet. Hiába mondtunk, hogy a fogadott orvosommal meg van beszélve minden, az ügyeletest nem érdekelte, műtő felé akart tolni. Hogy képzelek én két császár után természetesen szülni? A végen aláírtuk a papírokat, hogy elutasítjuk a műtétet.
Tovább