A legutóbb megjelent mesék
1915. nap: Öt gramm miatt (Katus)
Bosszantott, hogy bevágták az inkubátorba. És én nem éreztem azt, hogy eldönthetném, hogy tessék onnan kivenni. Nem volt bennem az, hogy az én felelősségemre adják ide a gyerekemet. Akkor még nem voltam ehhez felnőtt. Most már tudnám mondani. De közben persze eltelt tizenöt év. Most már másként látom. Nagyon sok mindent másképp látok…
Tovább
1914. nap: A látványosságot akarták megnézni (Panni)
Szülés alatt egyszer csak bevonult egy brigád, négy-öt főnyi beöltözött medikus. Na, ott állt le nálam minden. Az utolsó szakaszra jöttek volna nézelődni, az esemény végére, a látványosságot akarták megnézni, hát ez nem sikerült. Nem sikerült produkálnom nekik. Leállt minden, ahogy kell, úgyhogy kaptam gyorsítót, amivel újra beindították a szülést.
Tovább
1913. nap: Elmentek (az ikrek)
A gyerekek elveszése után maximális hárítás következett. Abszolút tabu volt, nélkülem temették el őket, nem tudtam róluk, hova lettek, nem volt megbeszélve semmi. Hova temették, hova tették, semmi. Apukám és a férjem intézték az ügyeket. Én semmit nem tudtam róla. Belőlem kiszakadt a két gyerek, és ott ültem a semmiben, és jegeltem a kőkeményre bedagadt melleimet. Bőgés, bőgés, évekig bőgés.
Tovább
1912. nap: Ott már nem én szültem, nem én vajúdtam (Boti)
Adminisztrálás. Buta kérdések. Ha legalább öt helyre nincs odaírva az utolsó menstruáció dátuma, akkor egyre se, de azért megkérdezték. Lakcím. Itt már borzasztó volt ellenállni a kontrakcióknak és odafigyelni az ügyeletesre. Mintha véletlenül rossz helyre jöttem volna, mintha nem is a szülészet lenne, hanem az adóhivatal. Egyszerűen képtelen voltam elmagyarázni, hogy hagyjanak már békén, és mutassák meg, hol a szülőszoba.
Tovább
1911. nap: Az anya döntése, akarata nem felülírható
Bő fél óra a szülőszobában, szerencsére jobbára szülésznő és orvos nélkül, és Z. három tolásra kibújik. Á. közben megjárja a szülőágy tetejét is, belénk kapaszkodva, állva tolja ki Z-t. Ez a kép lehet a koronája ennek a szüléstörténetnek: kórházban, szülőágyon, de kórházi személyzet nélkül, olyan pozícióban bújt ki Z. buksija, amitől az orvosok infarktust kaptak volna. De ez legyen az orvosok dolga. Más meg szült és megszületett ebben a helyzetben.
Tovább
1910. nap: Az igazi rock’n’roll (Réta születése)
A sámli és a függőleges helyzet nagyon jó, érzem, ahogy a gravitáció, a méhem, a baba meg én összedolgozunk. Az a bizonyos erő meg, amit emlegetnek, nem is mintha csak eljönne, inkább bennem lakik, csak nem mutatkozik akármikor: nem hittem volna, hogy lehet ilyen sokáig egy levegővel nyomni, pedig bőgök is hangosan, mélyen, hosszan, mint egy orgona.
Tovább
1909. nap: Egy darab szülés levezetése grillcsirke pózban
A lábaimat szétfeszegették, mert kis terpeszben volt talpon a lábam, de a térdeimet lazán összezártam. Így nem lehet szülni, úgyhogy szétfeszegették, ebben a bábám is bátorított, hogy tegyem, amit mondanak. Így kerültem grillcsirke pózba. Az nagyon rossz volt, tényleg, mintha meg akarnának erőszakolni éppen.
Tovább
1908. nap: Hiába szültem, nem tudom, hogy kell
A fiamat elvitték, hogy pihenhessek. Majd hatkor hozzák. De jó fejek... gondoltam... de nem tudtam pihenni. Van, aki tud? Fel sem fogtam, hogy édesanya lettem, és mintha csak álmodtam volna, nem is volt ott a fiam. Aztán arra is gondoltam, hogy reggel meg sem fogom ismerni, remélem, tényleg őt hozzák vissza. Őt hozták. Tizenegykor. Tiszta apja.
Tovább
