A legutóbb megjelent mesék
963. nap: Ezt ügyesen csinálta, doktor úr! (Petra születése)
Reggel nyolckor a szülőszobára küldtek. Akkor jött az orvosom, akit rég ismertem, rengeteg vendégemnek ajánlottam, mindig kedves volt, és finoman vizsgált. Na, de akkor úgy megvizsgált, hogy reflexből hasba rúgtam. Mondtam is, bocsánat, és kérdeztem: „István, mit csinálsz?” „Segítek.” ‒ ez volt a válasz.
Tovább962. nap: „Megbeszéltük” (Tamóka születése)
Ági megfogja őt, és rám teszi, a mellkasomra, kezembe, én hátradőlök a víz nélküli kádban, és csak fekszünk úgy, én a hátamon, ő a mellkasomon, és végre érzem őt, a meleg, puha kis testét, megszületett, itt van, édes és cuki, tökéletes, egészséges, és szeretem, szeretem, egyfolytában csak ezt tudom neki mondogatni!
Tovább961. nap: Készek vagyunk rá, együtt (Lalu születése)
Megszűnt a kinti világ, és mindenféle érzések, érzelmek, képek, hangok és intuíciók jöttek belülről – belőlem, amik segítségével túl tudtam élni egy-egy újabb kontrakciót. Volt, hogy nagyon sírtam... Volt, hogy nagyon kiabáltam, és dühös voltam... A következőnél azt éreztem, hogy csak akkor tudom végigcsinálni azt a hullámot, ha adott módon, adott ütemben és adott hangon fújom ki a levegőt belülről.
Tovább960. nap: Húsz év – Lucifer
Néha bejött valaki és vizsgált. Nem tudom, az este folyamán hányan mentek rajtam át. Persze, tudom, durva ez a hasonlat, de hát köszönés, bemutatkozás, ismeretség, kérdezés nélkül nyúltak belém férfiak. Belém, a még 20 éves sem lányba. De persze laza csaj vagyok én, meg ügyes és fegyelmezett. Hát mentünk tovább.
Tovább959. nap: Mint egy pezsgődugó (Boglárka)
Az otthon született babák nemzedéke ‒ ezek a gyermekek olyan különleges lehetőséget kaptak az életben azzal, hogy háborítatlanul születhettek meg, amit semmi a világon nem pótolhat. Én boldog vagyok, hogy három lányom született, mert ők tovább adhatják ezt az élményt saját gyermekeiknek.
Tovább958. nap: Pünkösdi rózsa (Dorottya születéstörténete)
Bali nagy nehezen besegített a szobába – ami már elő volt készítve szülőszobának –, és felhívta Ágit. Ennyit hallottam tőle: „Szerintem jönnöd kéne, mert Katinak nagyon másképp néz ki az arca, mint eddig. Nagyon fáj neki!”
Tovább957. nap: Nem Tamás, Renáta!
Dél körül aztán megjött a „váltás”, Klári hazamehetett. A baba érkezése lassan haladt, lassan tágult a méhszájam, így Ági úgy saccolta, hogy délután négy óra körül fog megszületni az első csemeténk. Ezt megmondtuk a rokonoknak is telefonon – később ennek még lesz jelentősége.
Tovább956. nap: Gesztenyefavirág (Lilla)
Közben amikor Ágival beszélünk a telefonon, figyelmeztet, hogy ha Lillát papír nélkül visszük haza, feljelenthetnek, elvehetik tőlem. Muszáj a főorvossal valami egyezségre jutnom. Holnap? Nekem már minden mindegy. Megszületett a gyermekem. Életem legboldogabb pillanata kellene legyen.
Tovább