Igaz történetek szülésről, születésről

A legutóbb megjelent mesék

1659. nap: A kétségbeesés határán (Ábel születése)

Megjelent: 2015. ápr. 21.

Tolok minden erőmmel, ahogy csak tudok, reménykedem, hogy már mindjárt kibújik. Móni mondja, hogy jön, jön, ne féljek, csak lassan. Nem félek. Csak nem értem, miért ilyen lassan jön. Csiga, gondolom, csiga. Csak jönnek, jönnek a hullámok, én meg tolok, és közben azt érzem, nem fér ki. Nem fér ki!

Tovább

1658. nap: Új élmények – mély érzések

Megjelent: 2015. ápr. 20.

Nagyon hálás voltam annak, aki az édesanyámat pótolta a nagy eseménynél. Olyan odaadó szeretettel vett körül, mint egy anya, olyan szolgálatkészen, amit semmi más élethelyzetben nem tudtam volna elfogadni.

Tovább

1657. nap: Születésem meséje

Megjelent: 2015. ápr. 19.

Egy fénycsíkot látok, ami engem szólít, és tudom, hogy indulnom kell, itt az idő, hogy megszülessek. Boldogan követem a fénycsíkot, hiszen alig várom, hogy kalandos életem elkezdődjön, és végre találkozzak ezzel a fantasztikus családdal.

Tovább

1656. nap: Születés

Megjelent: 2015. ápr. 18.

Cseppnyi teste ölelésre vár,/Az idő néhány órára megáll;/És csendben, öledben tudni vágyod őt,/A tisztán odaátról érkezőt.

Tovább

1655. nap: Így született a húgom

Megjelent: 2015. ápr. 17.

Akkor majdnem ötéves voltam, és nagyon érdekelt a dolog. Meg borzasztóan aggódtam is. Mikor Ági néni megérkezett, kipakolt egy csomó mindent, oxigénpalackot, meg hasonlókat. Ez nagyon érdekes volt, mert megmutatott mindent, kérdezgettem is sokat. Aztán volt, amit ki is próbálhattam.

Tovább

1654. nap: Így születtem én…

Megjelent: 2015. ápr. 16.

Alapjáraton nem sok mindenben különbözök a többi embertől, pár dolgot leszámítva: én meg tudnám mutatni, hogy pontosan hol születtem, és a többiektől eltérően nem akkor voltam először kórházban, amikor születtem, hanem amikor kimosták a gyomrom.

Tovább

1653. nap: Helyre kell állítani a világ rendjét!

Megjelent: 2015. ápr. 15.

Burkot repesztettek nála, és zavaros volt a magzatvíz, úgyhogy könyökkel nyomtak ki belőle. Soká fájt a hasa utána, be is kékült. 13 óra 5 perckor születtem, és másnap reggel kaphatott meg legközelebb.

Tovább

1652. nap: Se jogom, se méltóságom (Mór születésének története)

Megjelent: 2015. ápr. 14.

Elvették minden hitemet magamban, hogy tudom, mi zajlik, és mi kell nekem. Nem. Ők tudják, majd ők megmondják. Szóval, minden elhatározásom ellenére epidurált kértem. Aztán jött a lavina. Burokrepesztés, oxitocin.

Tovább