igaz történetek szülésről, születésről

923. nap: Szülni jöttünk (Bobó)

Megjelent: 2013. ápr. 15.

Második gyermekünk 21 hónappal később született.

A várandóság alatt követtem az előírt szakmai protokollt. Újra nagyon rossz volt az AFP-értékem, ismételni kellett. Az elsővel már végigjártam mindent, nem akartam ismételni. Kartonomon alá kellett írnom: „Felelősségem tudatában kijelentem, hogy nem ismétlem, a kórházat nem perelem…”

És akkor jöttek a megjegyzések: „Anyuka akkor is megtartja a gyereket, ha hibás? De anyuka, ezt a gyereket fel is kell nevelni! A társadalomnak is nagy teher!” Persze ő is makkegészséges lett, mint az első.

A 20. hét körül vesemedence-tágulatot vettek észre, ami fiúknál gyakori, ezért szülésig háromhetente ultrahangon vizsgálták a veséjét. Mivel a magzatvíz is egyszer kevesebb volt, a szívét is háromhetente ultrahangon nézték. Itt mindig megjegyezték, hogy van egy kis vesemedence-tágulata is… Rövid számítás: tíznél több plusz ultrahang… Elment a kedvem minden későbbi ultrahangtól.

Miután az elsőt kiírás után indították, eszembe se jutott, hogy előbb is születhet. A szülés beindításának folyamatáról tapasztalatom nem volt. Így, amikor a kiírás előtt pár nappal fájásaim voltak, én azt szélgörcsnek véltem. Férjemnek is volt akkor hasmenése, gondoltam, nekem is az van. De akárhányszor látogattam meg a mosdót, enyhülés nem érkezett. Kezdett gyanús lenni, bár a fájások elejétől kezdve sűrűn érkeztek, úgyhogy nem értettem, hogy mi van. Vártam valami rendszerességet, de nem fedeztem fel.

Amikor már egy-két perces sűrű fájások voltak, felkaptuk békésen alvó, pizsamás kislányunkat, autóba pattantunk. Irány a kórház! Az út negyed óra lehetett, de már minden gödörnél éreztem a székelési ingert. A kórházban a liftig alig tudtam elmenni. A szülészetre betoppanva az ügyeletes nővér annyit kérdezett: „Mit szeretnének?” „Szülni jöttünk” – válaszoltam alig állva már a lábamon, tolófájásokkal küszködve. „Jó, üljenek ott le, és várjanak…”

Szerencsémre akkor volt ügyeletváltás, a reggeli szülésznő már lenn a portánál észrevett, és alighogy betoppant a szülészetre, máris vitt magával. Perceken belül megszületett első fiúnk. Persze burokrepesztés, gátmetszés most sem maradhatott el… Kitolásnál az ágyon fekve szerettem volna valamiben megkapaszkodni. Elkaptam a mellettem álló ügyeletes orvos karját, ő azonban elrántotta magát.

A legelső fájástól a szülésig négy óra alig telt el. Egyáltalán nem fáradtam el. (Bizonyára sokan irigyelnek.) Szülés után azonnal teljes értékűnek éreztem magam – testileg. De lelkileg nem volt elég a négy óra, túl gyors volt, nem tudtam felkészülni. Vágytam egy jobban megélt szülésre.

K. J.

Összefoglaló Apamese > > >
Julcsika születése Anyamese > > >
Julcsika születése Apamese > > >
Bobó születése Apamese> > >
Bobó születése testvér szemmel > > >
Sógor születése Anyamese > > >
Sógor születése Apamese > > >
Jankó születése Anyamese > > >
Jankó születése Apamese > > >
Josti születése Anyamese > > >
Josti születése Apamese> > >
Josti születése Testvérmese > > >
Misike születése Anyamese > > >
Misike születése Apamese > > >
Misike születése Testvérmese > > >
Balázs születése Anyamese > > >
Balázs születése Apamese > > >
Balázs születése Doulamese > > >
Balázs születése kívülállóként > > >

Véletlenül kiválasztott mesék.