437. nap: Apu kezébe pottyanni, Anyuból (Lilla érkezése)
Hát Lilla, ő igen nehezen és lassan érkezett. Napokig hittem azt, hogy na, most már tényleg szülök, aztán mégsem…
Annyiszor kiáltott farkast, hogy végül már nem hittem neki… Egész éjszaka vajúdtam, de csak úgy csendesen, hátha most már TÉNYLEG megérkezik… Nem akartam elkiabálni, és amikor már tényleg elhittem, hogy most jön, és szóltunk Nektek, fél óra múlva megszületett. Nagyon kevés idő volt arra, hogy ideérhessetek… Sajnálom, hogy lekéstétek… és jöhettetek lepénylesőnek.
De ez is óriási BOLDOGSÁG volt! Lillának APU kezébe pottyanni, Anyuból.
Utána komoly logisztika volt Nélkületek négykézlábról a hátamra fordulni. Kisbaba Apu kezeiben plusz köldökzsinór a lábam között. De mire megfordultunk, szerencsére megérkeztetek, és onnantól már minden simán mehetett.
Neki már külön babapokróc is járt. Nem hiába, a kitaposott ÚT.
Később, amikor a nagyobbak felkeltek, együtt örültünk mind a négyen az újonnan ÉRKEZŐNEK.
Meg a három nap eufória… Pótolhatatlan.
Remélem, újra megtörténik.
…VELETEK EGYÜTT!!!
Á. H.
Véletlenül kiválasztott mesék.
- 1302. nap: Ajtók (második lányunk, Panna születése)
- 616. nap: Útkeresés
- 831. nap: Egy bábainas naplójából (Lőrinc)
- 1066. nap: A nagy út (az első)
- 365. nap: A fenyőfa és Jutas
