igaz történetek szülésről, születésről

1522. nap: Szülni természetes

Ilyen és ehhez hasonló kifejezések jutnak eszembe, ha a húgom szüléseire gondolok. Olyan szépen, magától értetődően és nyugodtan csinálja.

A kistestvér három évvel a nagylány után érkezett. (Ő ragaszkodik hozzá, hogy nagynak tekintsük!) Hajnalban szólt a testvérem. Örültem, hogy szólt, tartottam tőle, hogy éjszaka fel sem ébresztett volna. Egyedül voltam otthon a három gyermekemmel, így csak akkor tudtam felmenni hozzá, amikor a férje és a nagylánya lejöttek az enyémekhez. Így ketten maradtunk ezzel a szüléssel, illetve hárman a kifelé törekvő babussal együtt.

Amire odaértem, már jött kifelé a baba. Megint két-két és fél óra alatt kitágult a méhszáj, és a kicsi elindult. A lépcsőn érzett adrenalinsokk után, hasonlóan a néhány évvel korábbi tapasztalatomhoz, hamar megnyugodtam, persze nem alapszintre, hanem a helyzethez szükséges izgalom szintjére. Az édesanyja nyugodtan, bár láthatóan erős fájdalommal segítette gyermekét a kifelé vezető úton.

Amikor megjelent a fejecske búbja, megijesztett, mert az összegyűrődött bőrt köldökzsinórnak néztem. Telefonon elpanaszoltam az aggodalmamat a bábáknak, akik már úton voltak, csak a szülés gyors tempója és a távolság miatt várható volt, hogy nem fognak megérkezni a baba előtt. Ők megnyugtattak, hogy amit látok, az nem a köldökzsinór.

Aztán ez alatt a néhány kontrakció alatt újabb hívásra volt szükségem, annak okán, hogy a burok még a gyereken volt. Tanácsolták, hogy szabadítsam őt ki, ne abba lélegezzen bele. Puszta kézzel kellett megrepeszteni a burkot, végül sikerült is, de amikor kibújt, az arcán még rajta volt egy darabja, és mégis belelélegzett. Ezután láthatóan nem túl erősen tudott lélegezni. Ezért a kis orrát és száját a számba vettem, és leszívtam a légutait.

Ezek a történések teljesen felkészületlenül értek, mégis minden természetes volt!!! Itt is tetten érhető Isten közreműködése (késztetése, vezetése), és a korábbi információs héten szerzett ismeretek hasznossága!

Visszatérve a lényeghez. A kisfiú pontosan úgy érkezett, mint korábban a testvére. Egyszer csak a kezemben volt! Bebugyoláltam, az édesanyja magához vette, kicsi sapkát kapott, befűtöttünk neki, majd felhívtam az édesapját: „Megszületett a kisfiad!”

B. A.

Első gyermekem születése > > >
Második gyermekem születése > > >
Unokahúgom születése > > >
Harmadik gyermekem születése > > >

 

Véletlenül kiválasztott mesék.