igaz történetek szülésről, születésről

936. nap: Tűzgömb közepén

936. nap: Tűzgömb közepén

Négy nappal a szülés után, amikor le tudom írni az érzéseimet, úgy érzem, bármikor újra kezdeném. Hiába gondoltam közben többször, hogy hisz ezt nem lehet kibírni!

Hosszú volt. Órákon át tartó első szakasszal. Aztán intenzívvé váló második szakasszal. Fáradtsággal, amin a vörös bor és egy kanál méz segített. Szakaszos alvásokkal, egymástól független, rövid álmokkal, fekvéssel, járkálással. A legintenzívebb élmény, hogy egy tűzgömb közepén vagyok, amiben benne izzik az addigi lényem.

Nagyon hosszú kitolási szak. A kórházban ezt ki se várnák. Még akkor sem, ha minden rendben van, mint most. Tökéletes a szívhang, csak végig kell csinálni.

A fél oldalamon fekszem. (Nahát, feküdni is szabad?) A kitolás alatt, amikor elkap az erő, a fájdalom átalakul, aminek már csak engedelmeskedni lehet. Ez már nem is fáj! Sokkal jobban hasonlít az örömhöz, az érzés, ahogy a teste nekifeszül a körülötte lévő falnak. Aztán vége, pihenés. Így megy ez hosszú-hosszú időn keresztül.

Ági tanácsára néhány kontrakciót átlélegzek, hogy a következőre több energia maradjon. N. kezét erősen szorítom. A hüvelykujja még napok múlva is fáj. Velem szemben Ági vékony keze, néha megmasszíroz, valamit odanyom, mond néhány biztató szót, mindig elmagyarázza, hogy hol tartunk, mi következik. Gyakran előre mondja, mit fogok érezni.

Óriási az összhang hármunk között. N. minden kontrakció után szívhangot mér. Minden rendben.

Jön a baba feje, már látszik, hogy nem sok haja van. De mindig visszacsúszik. De aztán újra és újra megjelenik. Az utolsó tolást Ági végig irányítja. Nagyon tolni, aztán még egyet, két kicsit, még egy nagyobbat, és lenézek, és ott van az egész gyerek életnagyságban.

Rákerül a hasamra, sírni kezd, fogom a testét, és olyan nagy, és él, és piheg, feje van és popsija van, és testet ölt mindaz, amit kilenc hónapon át próbáltunk elképzelni. Megindul fölfele, a mellemet rögtön elkapja, és hamarosan hallom, hogy szopik és nyel.

Ugyanaz a szoba, ahol a nagymama meghalt.

Ugyanaz a tekintet, mint a nagypapáé.

W. A.

Második szülésem > > >
Harmadik szülésem > > >
Negyedik szülésem > > >
Ötödik szülésem > > >

Véletlenül kiválasztott mesék.