igaz történetek szülésről, születésről

701. nap: Kimért kis pofi (Endre)

Megjelent: 2012. szept. 5.

Holnap be kell feküdnöm, mert „lejár az idő”! A beutalót megkaptam. Tehát ma puccba kell vágnom mindent. Lendülettel csináltam is, másra nem is gondoltam. Délután háromkor éreztem, hogy nem bírok rendesen pisilni. (Utólag már tudom, hogy nyomott a baba feje.) Apa megjött öt körül; olyan boldog voltam. „Ez megy magától, nem kell befeküdnöm!”

Vacsora megvolt, elosztottuk a kicsiket. Csak arra futotta, hogy zuhanyozzak, s kicsit lefeküdjek a napi hajtás után. (Hihetetlen milyen mélyen lehet aludni rövid idő alatt, ha szükség van rá!) Nyolc is elmúlt, mire: „Mennünk kell!”

Kérdi bent a doki: mikor kezdődött? Hát mondom, három körül. Nézi az óráját. Miért csak most jövök? Már fél kilenc. (Hát nem is tudtam, de nem is kellett!)

Szépen jött a baba. Csak arra gondoltam, hogy csak kitartás. Talán ez az utolsó fájás! Aztán meg arra: milyen jó eredménye lehet a szenvedésemnek. Nem úgy, mint a súlyos betegeknek. Kábé ilyenkor kérdi a nővér, bagózok-e? Nem méltattam válaszra, csak egy nyögésre futotta. Még kérdez tovább: Hogy fogják hívni a babát? Mondom: „Apa?” Apa visszakérdez: „Hogy fogják?” Kínomban nevetni próbálok. Neve csak lesz! Talán még valamit aláíratnak. Nem tudhatom, mit! De ilyenkor nem beszélünk vissza.

Egyszer csak kérdem: „Hány nyomásra lesz kinn?” „Ha úgy csinálja, ahogy mondom, három!” Addig is kimérten vettem a levegőt. De a biztató szavak erőt adtak. Jó volt, hogy nem szóltak többet, vagy szóltak, csak „nem hallottam”? Hagytam, had fájjon! Had jöjjön!

Megérte a várakozás és a munka. Háromra tényleg kint volt Endrekénk. Már a kezembe is került. Olyan boldog lettem. Megköszöntem, hálálkodtam a jó segítségért.

Csak néhány év múlva jöttem rá, hogy nem az orvos teszi. Ez egy gördülékeny szülés, születés volt. Így volt elkészítve. Ennyit bírtam! Nagyon féltem tőle az előző sikertelen szülés miatt. Nagyon szép emléket kaptam.

Ma még nem tudom egészen, hogy mi formáljuk-e a szülés körülményeit, vagy azok formálnak-e minket, és el kell fogadni úgy amilyennek sikerül!?

W. E.
Elza Mara >>>
Vid Viktor >>>
Mariann >>>
Vídár  >>>
Oszkár >>>
Rudolf >>>
Harald >>>
Gilbert >>>
Margaret >>>
Henrik > > >

 

Véletlenül kiválasztott mesék.