igaz történetek szülésről, születésről

577. nap: Napfényes szülés, gátszakadással (Gáspár születése)

Megjelent: 2012. máj. 4.

Nagy hóesést jeleztek előre. Akkor itt az ideje, hogy szüljek, mielőtt még mindent betemet a hó. Amúgy is szombat van, könnyebb a gyerekeket elhelyezni. Szóval, hajnalban beindult a szülés. Már rendszeresen jöttek az összehúzódások, felhívtam Ágit és a nagyszülőket. Mikor Janka, Liza és Áron felébredtek, beindult a szokásos program. Reggeli, öltözés, pakolás, készülődés az indulásra. Persze, így elmaradtak a kontrakciók. Szinte egyszerre érkeztek meg Ági és a nagyszülők. Búcsú a gyerekektől, a szüléshez szükséges holmik elrendezgetése után még mindig semmi. Talán az lenne a legjobb, ha Ágiék elmennének. Nem történik semmi, minek nézzük itt egymást. Ági készségesen összecsomagolt, és elindultak. Kinn cudar hideg, szállingózó hóesés.

Na, én alszom egyet. És úgy is lett. Olyan igazán mélyen, pihentetően tudtam aludni, körülbelül egy órát. Mikor felébredtem, bár már éreztem, hogy kezdődik újra, gondoltam, nem szólok még Ágiéknak, csak ha már igazán biztos vagyok benne. Nem kellett erre sokat várni. Később tudtam meg, hogy ők pedig a sarkon fagyoskodtak, mert Ági biztos volt benne, hogy hamarosan újra hívom.

Innen szépen beindultak az események. Jöttek a kontrakciók, jól haladt a szülés. Ákos készített egy kazettát erre az alkalomra, csupa kedvenc zenénkkel. Az összehúzódások között ringatóztunk rá, és egymás arcába mélyedtünk. A kontrakciók alatt pedig egymás karjába kapaszkodva egyensúlyoztunk. Táncoltam, forgattam a csípőmet, azt tettem, ami jólesett. Ez volt az első napfényes szülésem, élveztem a fényt, beálltam a nappali nagy ablaka elé, egy bizonyos helyre. Ott volt a legjobb. A cicánk kíváncsian nézett kintről befelé, az ablakon át, vajon mi történik odabent.

Végig éreztem a babát, hogy hol tart, éreztem, ahogy halad lefelé a szülőcsatornában. Egyszerűen fantasztikus volt, hogy mennyire kapcsolatban vagyok a saját testemmel, érzékelem magam és őt is. Megszületett a feje, akkor azonban váratlan fordulat történt. A baba nyakán volt a köldökzsinór, és nem sikerült meglazítani. Ági azonnal szólt, hogy nincs idő megvárni a következő kontrakciót, nyomjak, ahogy csak tudok. Ő pedig segített neki kívülről.

Egyszer csak egy éles hasító fájdalmat éreztem, közben pedig megszületett a baba. Nem volt idő, hogy a válla beforduljon, és a gátam beszakadt. Nagyon furcsa volt, hogy a negyedik szülésemen történik ilyesmi. Gáspár gyönyörű baba volt, szép formájú fején két forgó egymás felé fordulva szívet formázott. Tartottam a karomban, és csodáltam, hogy milyen szép. Ákos egy új gyertyát tett a négykarú gyertyatartónkba.

Délután hazajöttek a többiek, és mind bevackolódtunk a nappali kinyitható kanapéjába, és nézegettük az újszülöttet.

Évekkel később Ágival beszélgettünk erről a szülésről. A beszélgetés után pár órával azt kérdi Gáspár, minden átmenet nélkül: „Tudod, Mama, mi tetszett nekem legjobban a Duna Múzeumban? A gátszakadásról szóló film.”

R. R.

Janka > > >
Liza > > >
Áron > > >
Kata > > >
R. R. „születése” > > >

Véletlenül kiválasztott mesék.