igaz történetek szülésről, születésről

1813. nap: Győztünk! (Csanád születése)

Megjelent: 2015. Sze. 22.

Minden erőmmel azon voltam, hogy uraljam a helyzetet. Csak az lebegett a szemem előtt, hogy segítsem a kisbabánkat, hogy minél előbb szabaduljon ebből az állapotból. Micsoda Erő repített a cél felé! Nem gondoltam volna, hogy erre képes vagyok. Úgy éreztem, több ember ereje árad ki bennem, nem érdekelt a fájdalom, átadtam magam neki. Elképzeltem a babát, ahogy halad lefelé, és az összehúzódások között biztattam, dicsértem, hogy milyen ügyes.

Tovább

1812. nap: Szavak nélküli beszéd (drága kicsi Lellénk születése)

Megjelent: 2015. Sze. 21.

Hosszan állok a zuhany alatt, a forró víz nagyon jól csillapítja a fájdalmamat. Férjem minden kontrakciónál tart, biztat. A forró gőz fojtogat, pedig nyitva az ajtó. Meddig fog még ez tartani? Férjem néz és azt mondja: „Milyen szép vagy!” Én is így érzem magam: szépnek és erősnek.

Tovább

1811. nap: Anya lettem!!! (Boró születése)

Megjelent: 2015. Sze. 20.

Délután fél egykor burkot repesztenek. Elönt a víz. Hatalmas erővel jönnek a fájások, szinte egyik éri a másikat. Egy nálam hatalmasabb erő dobál, nem vagyok ura a testemnek. Biztatom magamat: „Engedd a fájdalmat, akkor nem fáj annyira.”

Tovább

1810. nap: Annál nagyobb fájdalom úgy sem jön, mint amit az ember éppen el tud viselni (Maja)

Megjelent: 2015. Sze. 19.

Megtanulhattam, hogy megéri küzdeni azért, amiben hiszünk, reménykedünk, bízunk. Hogy merhetünk kiszolgáltatottak, sebezhetőek lenni. Hogy vannak még emberek, akik tiszta szívvel, szeretettel, elfogadással és megértéssel vesznek körül. A bábák világát, eszméit megismerni külön kiváltságnak érzem. Ennyi csodálatra méltó, önzetlen és alázatos emberrel ritkán van lehetőségünk találkozni.

Tovább

1809. nap: …akit kipréseltek! (Marcell születése)

Megjelent: 2015. Sze. 18.

Sablon, fogadott orvosos, apás szülés volt. Sohasem fogom elfelejteni az élő hús sercegő hangját, ahogy az olló átvágja a gátat… persze, akkor ezt természetesnek vettük. Meg azt is, hogy az orvos feltérdel a szülőágyra, és könyökkel passzírozza ki a babát az anyja hasából…

Tovább

1808. nap: …aki maradt volna még! (Donát születése)

Megjelent: 2015. Sze. 17.

Pont akkor lépett be a fürdőszobába, amikor a baba fejét már a kezemben tartottam, de a válla elakadt… Innen felgyorsult az idő. Bámulatosan tette, amit kellett: kéz bevizez, köldökzsinór a nyakról leteker, baba megszületik, csönd…, orrból a mekónium kiszív-kiköp, baba felsír, babát betakargat, felemel – „uh, ez van vagy öt kiló” …volt. Több is.

Tovább

1807. nap: …aki jönni akart! (Borsika születése)

Megjelent: 2015. Sze. 16.

Hamar ki is csusszant. Míg az anyukája elfoglalta a szoba közepén a kedvenc szülőpozíciót, Ágik elküldtek valami nejlonért a szőnyegre. Még ki se léptem szinte, már kiabáltak: „Gyere vissza, jöööön!”.

Tovább

1806. nap: Kontraszt (Ajna Míra születése)

Megjelent: 2015. Sze. 15.

Furcsa volt, mennyire plasztikusan, mennyire konkrétan érzem, mi történik. Kontrakció alatt éreztem a méhem alakját, munkáját, a benne levő megnövekedett nyomást, ahogy a kisbabám feje hihetetlen erővel a méhszájnak feszült, és persze a fájdalmat.

Tovább