igaz történetek szülésről, születésről

1668. nap: Nem ilyen születésnapról álmodtam

Megjelent: 2015. ápr. 30.

Jött az undok ultrahangos doki, s kimondta az ítéletet: „Tegyünk pontot ennek a terhességnek a végére!” Soha nem felejtem el ezt a mondatot. Beleégett a lelkembe. Én megkérdeztem, hogy milyen módon. Ő flegmán rávágta, hogy császármetszéssel.

Tovább

1667. nap: Új év, új emberek

Megjelent: 2015. ápr. 29.

Megérkezett anyukám is. Már a terhesség elején megbeszéltük, hogy ő lesz, aki végigkísér engem az úton. Csodálatos volt, hogy vele élhettem át a szülés minden percét. Ma sem csinálnám másként. Újra és újra erőt adott nekem a jelenléte, a biztatása.

Tovább

1666. nap: Hogy tehettek velem ilyet?! – Egy cicamama és egy kiscica története

Megjelent: 2015. ápr. 28.

Hosszú évekig minden nap eljátszotta a következőt, főleg az esti altatásnál: bedugta a fejét a pólóm alá vagy megkért, hogy zárjam össze a térdeim, és bedugta a fejét azok alá. Majd azt mondta, ő egy kiscica a pocakomban, én a mamacica, ő most megszületik, én meg örüljek nagyon őneki. És kidugta a fejét a ruhám alól vagy átnyomta a térdeim között.

Tovább

1665. nap: Meg szeretném élni, nem túlélni (Levi születése)

Megjelent: 2015. ápr. 27.

„A régi bábaasszonyok szerint a várandós nőktől minden rossz hírt, negatívumot távol tartottak, gondolatban is messze elkergették a szüléssel kapcsolatos rossz dolgokat”.

Tovább

1664. nap: Kétszeresen is túl korán született (Öcsém születése)

Megjelent: 2015. ápr. 26.

Rohamos szülés volt, a vajúdás egyáltalán nem fájt neki, alvás közben tágulhatott ki észrevétlenül. Hajnalban arra ébredt, hogy kakilnia kell. Kiment a vécére, de már ott volt öcsém feje… megfogta, próbálta visszatolni, de nem lehetett. Gyorsan visszament a hálószobába, és ott született meg az öcsém perceken belül.

Tovább

1663. nap: „Jól nézze meg, most látja utoljára!” (a születésem)

Megjelent: 2015. ápr. 25.

Hetvenes évek vége. December volt, nagy hideg, sok hó, jeges utak. Községben laktak, fél órára a legközelebbi kórháztól. Anyai nagymamámmal laktak, ő hét gyereket szült, mindent otthon, de anyunak 21 évesen ez volt az első terhessége.

Tovább

1662. nap: A forgatókönyv ugyanaz (Zéti)

Megjelent: 2015. ápr. 24.

A szokásos kórházi pózban, szinte minimális erőfeszítéssel sikerült megszülnöm a második babámat. Fantasztikus érzés volt érezni a testem erejét, azokat a tajtékzó hullámokat, amikre felkapaszkodva világra hozhattam a kisfiamat.

Tovább

1661. nap: Újabb hétköznapi történet: elvették a lehetőséget (Zali)

Megjelent: 2015. ápr. 23.

Úgy érzem, nagyon kevés hiányzott ahhoz, hogy én is a császármetszések riasztóan magas statisztikáit gyarapítsam. Ami miatt akkoriban hálás voltam az orvosomnak, amiatt most dühöt érzek, amit nem tudok megbocsátani. Elvették tőlem a lehetőséget, hogy igazán úgy szüljek, ahogyan képes lehettem volna rá.

Tovább